Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-12-06 / 49. szám
BfoNcaikusniT A ma theologiai problémái*) A MELE által kitűzött első téma: A ma theologiai problémái. A bányai kerületből három dolgozat foglalkozott ezzel a kérdéssel. A kerületi lelkészegyesület e dolgozatok ismertetése és megbeszélése alapján kifejezésre juttatta, hogy károsnak tartják a racionális, liberális irányt és helyesnek a Barth munkássága nyomán támadt theologiai eszmélkedést. A theologiai tudományok alapjának a kinyilatkoztatást tartják. Legfőbb gyakorlati kérdésnek pedig az igehirdetést. Kívánatos, hogy a gyakorló lelkészek is tájékozottak legyenek a legújabb theologiában. A barthi theologia nem elegendő. Nekünk a teljes és tiszta lutheri irányban kell működnünk. A dunáninneni kerületben egy dolgozat foglalkozott e kérdéssel. A nógrádi egyházmegye lelkészegyesülete közgyűlése jegyzőkönyvében olvasható, hogy a ma theologiai problémája a halhatatlanság kérdése, amit a mai theologiai irányzat hívei tagadnak, mondván, hogy nincs halhatatlanság, csak feltámadás. A dunáninneni kerületből négy értekezlet olvasható. Az egyik azokkal a theologusokkal foglalkozik, akik a világháború után meghatározták gondolkodásunkat. Nevezetesen Otto Rudolffal, Barth Károllyal, Althaus Pállal, Elért Wernerrel, akik új utakra mutattak rá. A jírdblémák között ráutalnak arra, hogy az egyház és a theologia messze eltávolodott egymástól. Barth Károly hozta őket közel, mikor azt hirdette, hogy a theologia az a tudomány, mely a bibliában való alapos elmélyedés után és alapján Isten szavát minél tisztábbá és érthetőbbé akarja tenni az emberek s az egyház tagjai számára. Magyar egyházi életünket vizsgálva, megállapítja, hogy az egyház és a theologia nincsenek egymással élő kapcsolatban. Ennek egyik jelensége, hogy a theologia nálunk még olyan öncélú tudomány, mely csupán a theologus-képzés idejére tartozik. (A vizsgáztatási rendszer valósággal lelket ölő betűtudománnyá süllyeszti a lélek szabad tudományát. A jellem erkölcsbeli és fegyelmi nevelése pedig semmikép nem egyeztethető össze az evangélium szellemével. Inkább mózesi, zsidó törvényszerű s a katholikus kegyesség képmutatásává lett.) A dolgozatok kiemelik, hogy míg a tegnap theologiája az ért-bői, az észből indult ki s azt az Isten fölé helyezte, s ez a theologia magával hordozta az örök haladás optimizmusát, addig a ma theologiája kiinduló pontja csak a kinyilatkoztatás lehet. Isten igéjét csak a Jézus Krisztusban tudjuk megadni. Theologia Crucis. Az egyik dolgozat részletesen foglalkozik a német nemzeti szocialista népi megújhodásból előállott tudományos világnézeti, politikai és egyházi kérdésekkel, kiemelve a népiségnek, mint egyházszervezeti tényezőnek elismerését. A tiszai kerületből nem érkezett be dolgozat. , Amikor a ma theologiai problémáival foglalkozunk, az első kérdés a „ma” meghatározása. A theologiai problémákkal kapcsolatban a ma nem jelenthet egy-két esztendőt. De honnét veszi kezdetét? A világháború olyan nyomokat hagyott az emberiség életében, hogy az valóvan új idők kezdete. Azt az emberöltőt, mely azóta napjainkig tart, nevezhetjük mának. Ennek a mának pedig nemcsak theologiai, hanem mindenféle más problémája is van. Politikai, gazdasági, szociális problémákról lépten- nyomon kénytelenek vagyunk beszélni, mert azok a vérünkre, az életünkre mennek. Amikor pedig egy kérdés odáig jut, hogy exiszten- ciális, akkor abból komoly, nehéz probléma lesz. Viszont a problémákkal sokszor úgy vagyunk, hogy azok nem mindenki számára jelentenek komoly, nehéz kérdéseket. Sokan mosolyogva, könnyedén mennek el mellettük. Luthernek milyen súlyos probléma volt az a kérdés, hogy miképen lesz neki kegyelmes Istene, míg azután eljutott a hit által való megigazulás boldogító igazságához. A középkori vallásosság ezzel könnyen rendbe jön. Elintézte a jó cselekedetekkel és a bűnbocsátó cédulákkal. * A MELE a múlt évben négy témát adott a lelkészegyesületnek tárgyalásra. A Lelkipásztor .novemberi számában annak a véleményének ád kifejezést, hogy az egyházmegyei lelkészértekezleteken elhangzott előadásokat összevetve, vitatételeket kellene felsorakoztatni és azokat előre közölni az egyházegyetem lelkészeivel, hogy így hozzászólhassanak a kérdésekhez Kétségkívül kívánatos volna ennek a megvalósítása. E helyett most a titkári jelentésből közöljük azt a részt, mely beszámol arról, hogy a lelkészegyesületeknek mi a véleménye az egyes témákról? külsőségekben a szereplőkön a faji különbséget. Medea, ugyanúgy, ahogyan a berlini előadáson láttam, borzas, fekete, illetőleg sötét típus, míg ellenfele, a Jázon hazájabeli királyleány, világos, szőke. Medea, aki hazájában nem vehette észre azt, hogy férje, Jázon idegen és hazájából kiszakadtan van náluk, most, férje otthonában, világosan meglátja ezt, és meglátja azt is, hogy ő az idegen és gyermekei sohasem tudnak beleilleszkedni ebbe az új világba. Észak és dél, ellenkező pólusok, nem egyezhetnek ki sem nyugatban, sem keletben. Ezért megriadva attói, hogy mit követett el a természet törvényei ellen, de egyúttal feneketlen bosszúval telve, elpusztítja vetélytársnőit, saját gyermekeit és eltávozik, magára hagyva a hőst azzal' a tudattal, hogy ő is vétkezett. Grillparzer darabja azt az állásnontot képviseli, hogy nem lehet soha jó vége annak, ha az ember elhagyva honát, idegenből szerez asszonyt magának. Nem származhatik jó abból, ha idegen fajták keverednek, mert nem csak a két külön fajta élete megy tönkre, hanem tönkre megy és válságba jut a tőlük származók élete is. Itt a földi életben pedig nem csak a saját életéért hordoz az ember felelősséget, hanem utódjaiért is. És amikor valaki életet akar a világra hozni, vigyázzon, hogy ne kerüljön összeütközésbe a természet és az ég íratlan törvényeivel, mert kihívja maga ellen azok bosszúját. Természetesen mindez a darab nyelvén, pogány mitológia szavaival szólal meg, de súlyos figyelmeztetés még korunk számára is, ahol annyi mindenről beszélnek, de olyan keveset tartanak meg. Kemény Péter. KÖNYVISMERTETÉS Űj kátékiadás Dr. Luther Márton Kis Kátéja az új Tanterv és Utasítás követelményeinek megfelelően bővített kiadásban és bővített tartalommal jelent meg, Majba Vilmos kőbányai lelkész magyarázataival. Egyházunknak minden ilyen új kátékiadásra és magyarázatra fokozott éberséggel kell felfigyelnie. T. i. a Kis Káté az a könyv, amelyből híveink nagyobbik része a keresztyén hitnek értelemmel elsajátítható elemeit és igazságait tanulja meg. Ezért minden új kátékiadásnál döntő kérdés az, hogy magyarázatai hűségesen fedik-e egyházunk biblikus és hitvallásos tanítását. Az új káté- kiadásra az egyetemes közgyűlés az engedélyezés kimondásával már ráírta a ,.nihil obstat"-ot. Mi azonban ennek a ténynek puszta tudomásulvételén túl szeretnénk rámutatni a bővített kátémagyarázat több értékes vonására. A tízparancsolattal kapcsolatban arra, hogy magyarázataiban a szerző nagyon szerencsés kézzel fogta meg a kérdést, amikor minden parancsolat magyarázatánál kiemeli, hogy itt Isten kinyilatkoztatásával állunk szemben. Tehát nem emberek által alkotott erkölcsi törvényekkel, még kevésbé egy nép saját használatára készített nemzeti jellegű törvényeivel, hanem Isten szavával találkozunk a tíz- parancsolatban, amelynek kötelező ereje 5
