Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-10-11 / 41. szám
vándorlási kvótáját csökkentsék, hogy így Amerika megtarthassa protestáns karakterét. A kép teljességéhez tartozik még az az általánosan ismert tény, hogy Roosevelt ugyanakkor küldi el Taylort Rómába, amikor a Szovjetet biztosítja teljes támogatásáról. Ezen el lehet gondolkozni! Kemény Hugó. Foglyok angyala (Folytatás.) (Wrede Matild élete. — Magyarra átdolgozta: Farkas Zoltán.) Az asszonyka rögtön tudja, ki lehet ez az elébe csöppent úrihölgy. Felragyog az arca és urával együtt azt se tudják, hogyan dédelgessék Matildot örömükben. Tejbe-vajba fürösztik, mindenüket megmutogatják. Kicipelik a mezőre, mert ott ugrándozik a kiscsikó, fel- mászatják a padlásra, mert ott vernyickol három kis vak cica, bebújtatják a csalamádé mögé a pajta sarkába, mert ott ül a kedvenc kendermagos, akrobatamutatványokat végeztetnek vele a sárba rakott köveken a disznóól körül, mert látni kell az öreg hízót, meg a kis, maszatos orrú cocacsemetéket is . . . Matild kacagva csodál, simogat, vakargat, babusgat végig mindent s mikor visszakerülnek a házba, mindnyájukból úgy pezsdül az öröm, mint a frissen töltött pezsgős poharakból a hab. Csak a 23. Zsoltár illik ehhez a hangulathoz. Matild csordulásig tölti a lelkek kelyhét is, aztán indul, robog tovább, akármilyen nehéz is elszakadni ezektől a kedves, szeretetre és örömre buzdult lelkektől. . . Messziről mégegyszer visszanéz a bólogató fehér nyárfák tövében békésen szunnyadozó kis fészekre s mint a csendesen ringó tavirózsa kelyhe a hajnali fény előtt, nyílik ki szívében a szelíd hálazsoltár: — Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét. Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről. Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet. Aki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged. Aki jóval tölti be a te ékességedet, és megújul a te ifjúságod, mint a sasé . . . — Mondaná-e valaki, — fut át még a gondolat az agyán —, hogy ezen a tanyán egy hajdani rablógyilkos lakik? . .. * Kakolában is feltűnő jelenség volt az a herkulesi alak, akihez Matild ezután igyekezett. Még ott, Kakolában ígérte meg neki, hogy egyszer meglátogatja, ha arra visz az útja. Másoktól hallotta aztán, hogy „barátja“ egészen elvadult, kietlen tájékon lakik, ahol a közbiztonság nem éppen fényesen áll. De még azon a vidéken is a legrosszabb híre „barátunk” tanyájának volt. Azt mondták, nincs benne helyiség, amelyik — mint mondani szokás — „vérrel ne szenv- nyeződött” volna. Matild azonban már megígérte, hogy nála tölt egy éjszakát és most arra is vitt az útja, tehát semmikép se bújhatott volna ki a látogatás erkölcsi kényszere alól. Vonaton érkezett. Teljesen puszta vidéken, magányos kis „feltételes megállónál” lassított a vonat. Matild kilépett a vasúti kocsiból s egy csomó férfiemberrel találta magát szemben. Legelöl, mint valami hadvezér, állt herkulestermetű „barátja”. Mögötte nyolc-tíz más „volt fogoly” merev giédában. Matild mosolyogva indult feléjük, de egy-két lépés után zavartan megállt, mert az emberek csak álltak ott mereven, mint a fatönkök, de egy szóval, egy mozdulattal, egy szemvillanással sem üdvözölték. A vonat éppen csak arra a pillanatra állt meg, amíg Matild lelépett róla. Most már egyre gyorsuló mozgással gördültek a kocsik a háta mögött. Visszalépnie már lehetetlen. Életében először kapta el és terítette le a bizonytalanság és kínos zavartság érzése. Mit kezdjen ennyi marcona férfivel itt, a sötéthírű pusztaság közepén? Mikor azonban az utolsó vágón is elgördült a háta mögül, egyHÍREK Két kérést intéztünk az elmúlt héten előfizetőinkhez. Az egyik a még rendezetlen előfizetési díjak beküldésére, a másik új előfizetők gyűjtésére vonatkozott. Újból szeretettel kérjük előfizetőinket, vegyék szívükre kéréseinket és evangélikus buzgósággal szíveskedjenek támogatni lapunkat mind anyagi ügyeinek rendezésében, mind szolgálati körének kitágításában. Tiszakerületi hírek. A tiszakerületi Luther Szövetség szeptember 28-án, vasárnap Evangélikus Napot rendezett Tállyán. Közreműködtek: Marcsek János esperes és neje, Bojtos Sándor fancsali lelkész és dr. Weiszer Elek miskolci val- lástanító-lelkész. — A hegyaljai egyházmegye lelkész- és tanítóegyesülete szept. 30-án ugyanott tartotta konferenciáját. Az unitárius egyház új püspöke: Józan Miklós október 5-én búcsúzott eddigi budapesti egyházközségétől és püspöki székhelyét Kolozsváron foglalja el. Templomalapkő-letétel. A Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület Anyaházának telkén és az új anyaház építésével összefüggően szép ünnepség keretében helyezte el új templomának alapkövét. Az ünnepen résztvett br. Rad- vánszky Albert egyetemes felügyelő, D. D. Raffay Sándor püspök, dr. Pesthy Pál bányakerületi felügyelő és igen nagyszámú közönség. Közének után Zulauf Henrik egyesületi lelkész mondott bevezető imádságot, majd Kemény Lajos esperes 118. zsoltár 23. alapján szólt a diakonisszák életén és szolgálatán keresztül megismerhető isteni kegyelem csodálatosságáról. Az alapkő megáldása után az okirat felolvasása következett, ezután az egyházi vezetők és kiküldöttek jelképes kalapácsütésekkel vették ki részüket a templom építéséből. Az új templom Sándy Gyula műépítész, nyug. műegyetemi tanár tervei szerint épülő 37. templom. Lelkészválasztás. A kelenföldi egyházközség dr. Vladár Gábor egyházmegyei felügyelő és Kemény Lajos esperes elnöklete alatt okt. 5-én tartott lelkészválasztó közgyűlésén egyhangú meghívással lelkészévé választotta Wolf Lajos ceglédi lelkészt, a pestmegyei középegyházmegye esperesét. Az új fővárosi lelkész beiktatása november 2-án lesz. Felügyelő beiktatás. A pestmegyei felső egyházmegye október 2-án, Újpesten tartott közgyűlésén iktatta tisztségébe az esperesség új felügyelőjét: Doming Henrik dr. ny. budapesti rendőr- fökapitányhelyettest. Megelőzően lelkészértekezlet volt, majd az új felügyelő — tiszttársaival együtt — istentiszteleten s úrvacsoravételen vett részt. A közgyűlés nevében Zászkaliczky Pál esperes iktatta tisztségébe az új felügyelőt, akit ezután felügyelőtársai képviseletében Horváth Károly László dr. egyház- megyei ügyész, a lelkészek részéről Kosa Pál, a tanítók megbízásából Tas- nády Lajos köszöntötte. Székfoglalójában Doming dr. egyházmegyei felügyelő megemlékezett Kormányzónk dicső országosáról, azután hangoztatta, hogy a szovjet elleni háború a tagadás szelleme ellen folyik. Ha a mai kormányzatot támogatjuk — így szólt —, végeredményben egyházunkért is küzdünk, hí7
