Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1941-10-11 / 41. szám

PMCniküMIT Mozgósított tömegek Ebben az évben minden házból Irányzik valaki. Vagy az apa küzd az életért, vagy az anya harcol a kenyérért, vagy a gyer­mek küzd házon kívül azért, hogy valaki legyen belőle. Min­den házból elment valaki, aki tagja volt szeretett egyházközös­ségnek. Sokan könnyű beosztásban küz­denek, többen életveszélyben él­nek. Ebben, a világ minden részé­ben militarizált egyetemes moz­gósításban vannak olyan megmoz­dulások is, amelyek az előbbi megmozdulásokkal szemben csak igen rövid időre korlátozódnak. Nagygyűlésekre, protestáns na­pokra, reformációi megmozdulá­sokra. Ebben a meghívásban is nvug- talanításról van szó. A családi kö­zösségben élőket igékkel és sza­vakkal figyelmeztetik arra, hogy a keresztyén élet nagyobb inten­zitással s érthetően komolyabb el­mélyüléssel végezendő. Vannak Istennek k;mondott, s számunkra mégis írásba nem rögzített igéi is, ahogy vannak ma beszédek is, melyeknek ki nem mondott szavai azok, amelyeken gondolkodni kell s megsejteni azt, hogy miért kell bizonyos dolgokat nem állítani a teljes világosság elé. Ebben a vajúdó világban a moz­gósított tömeg érzi azt, hogy va­lami történik. Ezt a történelmet részben maga -csinálja, de inkább látja és sejti azt, hogy mi törté­nik vele és érte. Ilyen mozgósított alkalmakkor azután hallgatásában, figyelésében és gondolkodásában válik világossá előtte, hogy miről is van szó. Október hónap elején a magyar katolicizmus tömegei hallgathat­ták azt, hogy Róma szelleme mi­lyen programot tud adni a most következő egyházi munkaévre a magyar katolicizmusnak; október derekától a hónap végéig a ma­gyar protestántizmus tömegei hallgathatják azt, hogy a teljes egészében magyarrá lett protes­táns gondolat milyen próféciát akar és tud közölni a magyar pro­testántizmus jelen körülményei­ben. Sok minden függ attól, hogy milyen világossággal, határozott­sággal s milyen közvetlen őszin­teséggel hangzanak el a beszédek és sok minden függ attól, hogy a mozgósított tömeg felvonulásában és hallgatásában mennyire tudja és akarja magát azonosítani azzal, amit hallgatni fog. A világ többi mozgósított töme­gei végrehajtják a kiadott paran­csokat. Amit hallanak, azt ellen­mondás nélkül cselekedniük kell a haza üdve érdekében. A lélek ügyei miatt mozgósított tömegek­ről tudni kell azt, hogy azok tö­megük ellenére is külön-külön és egyénenként közeledhetnek Isten­hez. Tudni kell a hívő keresztyének vezetőinek és a vezetett nagy tö­megeknek is, hogy végeredményé­ben minden ember Istennel szem­ben egyedül áll a maga egyéni valóságában s egyéni értékének, vagy értéktelenségének átlátszó formájában. Tömegmozgalmak ve­zető és vezetett emberei mindig elkövették azt a hibát, hogy a bűnt, értéktelenséget és emberi gyarlóságot nem méltatták figyel­mükre s csak az volt a céljuk, hogy a tömeg látványosságának színpompájában néhány óráig gyönyörködjenek. Természetesen ahogy vannak katonai szolgálatra alkalmatlan egyének, akik egyébként hasznos tagjai lehetnek minden komoly közösségnek, ugyanúgy vannak nem mozgósítható lelkek is. Eze­ket, akiket talán sohasem lehet látni mozgósított hadakban, Isten továbbra is a szeme előtt tartja. Ezeknek a meghívását, mozgósítá­sát Isten magának tartotta fenn, s azzal a céllal fogja végezni és tenni ezt, ahogy majd a ma más irányban mozgósítottak is látni fogják Isten azon akaratát: ítélet és kegyelem elé állíttatik szem- melláthatólag ma az egész világ. Mert valóban csak nagy dolgok érdekében szabad tömegeket meg­mozgatni s harcrakész állapotba helyezni. Cél és veszély nélkül összegyűjtött tömegek gondolatai azokat sújtják, akik kiadták a jó­szándékú meghívásokat. Értelme és értéke e hónap tömegmozgal­mainak csak akkor van, ha a tör­ténelem megállapítása szerint is volt mondanivalójuk a vezetésre elhívottaknak. G. L. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom