Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1941-10-04 / 40. szám

gyakorlatot. Nagy olvasottsága és széleskörű ismeretei nem tették könyvtudóssá. Békéscsabai leikész maradt s hazánkban a parasztkér­dés első és legjobb ismerője lett. Talán mi teológusok nem fogjuk a magyar evangélikus teológiai és egyházi irodalomban és mozgalmak­ban a legelsők közé helyezni, de bizonyosan eljön az az idő, amikor a magyarságkutatók Tessedik mellett fogják emlegetni nevét. Kettőjük között bizonyosan lényeges különbségek voltak. Tesse- dikről soha senki nem beszélhetett úgy, mint aki a nemzetiségi kisebb­ségi problémákkal még csak súroltan is foglalkozott volna, Szeberényi neve és munkássága, még a parasztkérdésben is úgy szerepelt sokak előtt, mint aki a parasztkérdést is az alföldi s általában a tótság problémáján keresztül nézte. Ez a legkényesebb pont dr. Szeberényi Lajos életében, s mégis a legnyíltabban lehet beszélni róla. Talán voltak elkeserített pillana­tai, de élete, gondolkodása, észjárása és sokszor önmaga által válasz­tott környezete azt igazolta, hogy az ő ítélete szerint is minden nem­zetiségi és kisebbségi mozgalommal szemben a felsőbbrendü magyarság szintjéről semmi áron sem szállott volna le. Azzal világosan tisztában volt, hogy az ő nagy ereje sem lett volna elegendő ezt a kisebbségi mozgalmat naggyá, vagy a magyarsággal harcolni tudó mozgalommá tenni. Ezért joggal mondhatjuk el róla, hogy nem veheti el őt senki abból a közösségből, ahova születése és akarata szerint tartozott S az a közösség, amely a természet törvényei szerint számolt ezzel a veszteséggel is, a megemlékezés pillanataiban értékelést végez dr. Sze­berényi Lajossal szemben s joggal állapítja meg azt, hogy egyház- egyetemünk egyik legjelentősebb lelkésze húnyt el, aki méltán érdemli meg azt, hogy emlékét tisztelettel és kegyelettel őrizze meg az evangélikus nyilvánosság. G. L. Foglyok angyala (Folytatás.) (Wrede Matild élete. — Magyarra átdolgozta: Farkas Zoltán.) — Valahol itt lakhatik az az ember — szól hátra a kocsis. Matild úgy tudja, hogy egészen az út közelében. Megkéri a kocsist, szálljon le, nézzen utána, s ha megtalálja, küldje ide, mert beszélni szeretne vele. A kocsis lekászolódik és elballag a jelzett irányban. Alakját, lépé­seit nyomtalanul beissza a sötétség. Matild üldögél a sötétben a halkan susogó erdő közepén. Vár, várakozik, de nem jelentkezik semmi emberi zörej. Az egyik ló is megúnta már az egyedüllétet, rázza a fejét, rángatja a gyeplőt. Matild csendes szóval nyugtatgatja. A várakozás végtelennek tetszik. Órák? ... Évek múltak el, hogy egyedül maradt? . . . Végre lépések. Futó ember léptei és ziháló lélegzése . . . — Ki az? — kiáltja Matild. A léptek hirtelen megszűnnek, majd egy pillanat múlva boldog kiáltás hallatszik: — Matild kisasszony! . . . S rohan az ember egyenest a kocsinak. Az volt, akire várt. A szabadult fogoly. Áldott szerencse, hogy Matild odakiáltott, különben elrohan mellette és elbújik rejtekhelyén. Mire a kocsis ugyanis megtalálta az úttól még bizony jódarabnvira fekvő házat, emberünk már pihenőre tért. A kocsis zörgetésére fel­ébred álmából s kinyitja az ajtót. Ott áll előtte valami idegen s csak annyit mond: — Az úton áll egy kocsi, magát várják . . . Az embert csak feltételesen bocsátották szabadon, s bármikor visszavihetik még a börtönbe. Hirtelen azt hitte, azért jöttek s be se várva a kissé lassú beszédű hírnök utolsó szavait, elugrott mellöle s rohant a sötétben szokott rejtekhelye felé. Ha Matild oda nem kiált, s az meg nem ismeri a hangját, sohse találkoztak volna. így azonban annál nagyobb örömre fordult az ijedtség. Jó fél­órát beszélgettek s az ember szeme úgy ragyogott, hogy Matild szinte HÍREK Egyházkerületi gyűlések. A dunán- inneni egyházkerület Tordasra egybehí­vott okt. l.-i közgyűléséről, valamint a dunántúli egyházkerület október 3-ra Sopronba egybehívott közgyűléséről kö­vetkező számunkban adunk tudósítást. A bányai egyházkerület közgyűlése október 9-én délelőtt 9 órakor kezdődik a Deák-téri leánygimnázium díszter­mében. Dr. Szeberényi Lajos Zsigmond békés­csabai lelkész temetése szeptember hó 26- án délután ment végbe. A békés­csabai hatalmas nagytemplomot teljesen megtöltötte a gyászoló gyülekezet, de az utcán is nagy tömegben álltak a békés­csabai hívek. A gyülekezet éneke után Kiss Benő pusztaottlakai lelkész végezte a liturgiái szolgálatot, majd Jeszenszky János tótkomlósi lelkész mondott tót nyel­ven búcsúztatót, melyben családjától, egy­házközségétől és egyházi munkájától búcsúztatta el. A gyászbeszédet magyar nyelven Kuthy Dezső egyetemes főtit­kár mondotta II. Tim. 4:/ alapján, jel­lemezvén a Krisztusért harcoló lelki- pásztor életét. A temetőben a síri szer­tartást szintén Kuthy Dezső végezte, majd búcsúzó beszédet mondott a felső- ház nevében Harsányi Pál békés-bánáti ref. esperes, az arad-békési egyházmegye nevében, melynek az elhunyt 23 évig volt esperese, dr. Krayzell Miklós egy­házmegyei felügyelő, továbbá Békés­csaba város nevében vitéz Jánossy Gyula polgármester, a békéscsabai egy­házközség nevében Medovarszky Má­tyás egyházfelügyelő. A temetést az ár­vaházi gyermekek énekkarának gyász­éneke fejezte be. — Szeberényi Lajos nem régen töltötte be 82. évét és fia volt Szeberényi Gusztávnak, a bánya­kerület volt püspökének. 51 éven át volt békéscsabai lelkész s mint az egyház- község által kiadott gyászjelentés mondja: „Igazi őrzője volt egész munkás életén át az ő nyájának, védte, óvta az Ige erejével és a toll fegyverével min­den időben, dolgozott, küzdött, harcolt egyházáért, az igazságért, magának szé­les körben ismert nevet, egyházának megbecsülést szerezve". Ügy a család­hoz, mint az egyházközséghez minden­felől igen sok részvétlevél érkezett Az Országos Luther Szövetség és a rimaszombat-tamásfalvi helyi Luther Szö­vetség szeptember 27- és 28-án Rima­szombatban Evangélikus Napokat tartott. 27- én külön előadás volt a Leánykor és a Luther-kör számára. Este vallásos estet tartottak a templomban. Ennek során Turóczy Zoltán püspök Igét hirdetett, dr. Zsedényi Béla jogakadémiai tanár előadást tartott. 28-án, vasárnap Igehir­detést végzett, illetve előadást tartott még Bonnyai Sándor, Terei Endre, Já- rosi Andor, Friedrich Lajos és Baráth Károly. A bányai egyházkerület közgyűlését megelőzően október 8-án este 6 órakor a Deák-téri templomban vallásos estély lesz. Előadást Bottvánszk” János mező­túri lelkész tart. Énekel a kelenföldi énekkar Weltler Jenő vezetésével. A Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület templomalapkőletételi ünne­pélye október 5-én délelőtt fél 11 óra­kor lesz a pesthidegkuti Báthory László- út 8. sz. alatt. Az istentiszteletet Kemény Lajos esperes végzi. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom