Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-09-27 / 39. szám
HÍREK Nemzetvédelmi kereszt névvel a kormányzó úr új kitüntetést alapított azok számára, akik az elmúlt nagyon nehéz időkben, különösen az ellenforradalmi mozgalmakban, valamint az irredenta törekvésekben, bátor és életüket is kockáztató magatartást tanúsítottak. A teljes névsor még nem jelent meg. Az első kitüntetettek között van D Raffay Sándor püspök, akit ez alkalommal sokan kerestek fel jókívánataikkal. Ugyancsak nemzetvédelmi keresztet kapott Kuszy Emil losonci tb. esperes két fiával: dr. Kuszy Elemér és dr. Kuszy Etelével együtt a cseh megszállás alatt tanúsított hazafias magatartásukért. Egyetemi tanári kinevezés. A kormányzó úr dr. Sólyom Jenőt, az Erzsébet Tudományegyetem Hittudományi Karán a magyar protestáns egyháztörténelem és egyházjog rendkívüli tanárát egyetemi nyilvános rendes tanárrá nevezte ki. A dunáninneni egyházkerület Tor- dasra egybehívott évi rendes közgyűlését szeptember 30-án az egyházkerületi presbitérium, egyes bizottságok, ugyanaznap délután lelkészi értekezlet, gyám- íntézeti istentisztelet és gyámintézeti közgyűlés előzi meg. Az egyházkerületi közgyűlés okt. 1-én délelőtt 9 órakor kezdődik dr. Sztranyavszky Sándor egyházkerületi felügyelő megnyitójával és D. Kovács Sándor püspök püspöki jelentésével. Lelkészválasztás. A pesti németnyelvű egyházközség Broschkó G. A. tb. esperes elhunytéval megüresedett lelkészi állására a szeptember 22-én tartott lelkészválasztó közgyűlés Güttler Vilmost, az egyházközség eddigi helyetteslelkészét választotta meg. Evangélikus Napok. Az Országos Luther Szövetség legutóbb tartott választmányi ülése dr. Vácz Eleméi szövetségi igazgató előterjesztésére elhatározta, hogy az Evangélikus Napokat a következő sorrendben rendezi meg: Rimaszombat, Csillaghegy, Gyula, Kolozsvár, Alberti, Szentetornya, Gerendás, Pécs, Dombóvár, Nagylak, Óbuda, Ózd. Az Országos Protestáns Napok rendezőbizottsága, mely Samarjay Lajos ny. MÁV elnök és Kiss Roland ny. főispán vezetése alatt munkálkodik, a nagyszabásúnak ígérkező programmot végleg összeállította. Az ünnepségek és összejövetelek sorozata október 26-án kezdődik és november 7-én zárul. Kedvezményes utazás, elszállásolás, stb. ügyében felvilágosításokat ad az Országos Bethlen Gábor Szövetség irodája: IV., Semmelveis-u. 17., valamint az országban mindenütt az Ibusz és Hangya fiókok. Evangélizáció. Az első őszi 8 napos evangélizáció szeptember 21-én kezdőkön az egri missziói egyházközségben. Negyedszázados évforduló. Szalontai Oszkár alsószelii lelkész szept. 14-én híveinek jókívánatai között ünnepelte Isten kegyelméből való lelkészkedésének és Reuszmuth Margittal való házasságának 25. évfordulóját. A gyóni evangélikus egyházközség napközi-gyermekotthonos óvodájához kisegítő helyettes óvónőt alkalmaz. Fizetése a Belügyminisztérium által meghatározott, törvényes. Az állás azonnal elfoglalható. Egyházi munkát igazoló pályázókat előnyben részesítjük. Ürnak borul le szent hálaadással, megköszönve azt a nagy kegyelmét, hogy népének pásztorává, hazájának napszámosává tette, elégni engedte a szolgálat oltárán! Így legyen és legyen is mind az ötszáz egymást megbecsülő, gyengeségeit hallgatagon elszenvedő, gyarlóságait megbocsátó, a vámszedő imádságát sohasem felejtő Eggyé! Kemény Gábor bajai lelkész. * G. L., a hivatkozott cikk írója megállapítja, hogy ez a hozzászólás cikkét félreértette. Foglyok angyala (Folytatás.) (Wrede Matild élete. — Magyarra átdolgozta: Farkas Zoltán.) — De most megint szeretném meg'cömni a tarisznyáját! ennivalóval. Ugye elviszi neki, kedves lelkem? — Hogyne, szívesen! — mondja Matild mosolyogva, bár arra gondol, mi lesz az ennivalóból, mire ő visszatér Kakolába? De nem akarja megszomorítani szegény öregeket. Legnagyobb meglepetésére azonban nem az éléskamrába siet az öregasszony, ‘hanem az asztalon fekvő Szentíráshoz. Felüt néhány helyet, felolvas Matildnak néhány drága, vigasztaló, erősítő igét s aztán azt mondja: — Ezt vigye el neki, lelkem., mert az Isten iskolájába járónak Igével kell megtömni a tarisznyáját. * Nyár derekán jóval túl, a hanyatló augusztus egyik délutánján indult tovább Matild Kuopio egyik fogadójából. A nap korongja alig arasznyira az ég aljától, nem sok idejük van már sötétig. De azért nekiindultak, mert ki tudja, milyen idő lesz holnap? A nyári délután napfénye mély óarannyal vonja be a tájat, az égbolton dundi felhőtornyok lustálkodnak, a béke és csönd úgy fekszik köröskörül, mint a finom szürke por a növényzeten. Matild kocsisa tejfölösképű ifjonc, de a dolgát jól érti. Gyors trappban vágtatnak előre. Estig huszonkét kilométert kell megfutniok. Most erdőbe robog be a kocsi. Egyszerre sötétség borul rájuk és nyirkos, hűs levegő csapja meg arcukat. Valahol ezen a környéken lakik egy szabadult rab s Matild szeretne pár szót váltani vele átutazóban. Nemsokára megrántja a kocsis kabátját. — Tudod-e, fiam, hol a határ Kuopio és Vasa tartomány között? — Igenis, instállom. — Akkor, ha odaérünk, állítsd meg a lovakat és gyújts egy szál gyufát, hadd lássam egy pillanatra kedves szülőföldemet! A kocsis bólint és tovább hajt. Nemsokára aztán lassítani kezd, majd egészen visszarántja a lovakat. — Itt lesz a határ. Sercen a gyufa s a felvillanó picinyke fénynél a határdomb és néhány fenyőág fut a szemükbe. De csak a kocsisnak ennyi. Matild szívébe beözönlik az egész gyermekkor . . . Óh, Vasa tartomány! . . . Óh, atyai ház! . . . Hová lesznek a boldog, szép napok? . . . Kilobban a fény, csattan az ostor s Matild, a ..foglyok angyala”, száll tovább az erdő sötétjében új otthonok, új sebek, új nyomorúságok felé a szeretet enyhítő balzsamával . . . Egy óra múlva újra megáll a kocsi. (Folytatjuk) „Hogy juthatott eszedbe?” című, múlt számunkban közölt cikkünk hatása alatt a pesti ev. egyház egyik presbitere 100 pengőt juttatott el szerkesztőségünkbe, hogy bocsássuk a Kristály takarítóvállalat rendelkezésére kamatmentes, hosszú- lejáratú kölcsönképpen forgótőke céljaira, örömmel állapíthatjuk meg ezzel kapcsolatban, hogy cikkünk pontosan azt a hatást érte el, amelyet megírásával elérni szerettünk volna. Sohasem célunk ugyanis a meddő harc, felülről való bírálgatás, szeretetlen ítélkezés, sokkal inkább a krisztusi lelkűiét, hittestvéri összetartozás, egymást támogató szeretet közösségi érzésének kiépítése. Hálásan köszönjük ennek a derék pesti presbiternek, hogy meggyőzött bennünket arról: „a ti munkátok nem hiábavaló az Urban".
