Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-09-27 / 39. szám
GftNGfllKlffllT I akar keresni és találni. Ebben a helyzetben van adva minden háborús problémának lényege. Amit az emberiség nem helyesel, az ellen küzdeni kell, amit pedig óhajt az emberiség, az nyilvánvalóan a béke. Európa állig fegyverben van s úgy látszik, arzenálja kimeríthetetlen. Amerika még mindig csak a készület állapotában van, de azt szeretné az amerikai nép, ha az általa készített bombákat a sztratoszférában repülő repülőgépekről nem amerikai állampolgárok oldanák le az európai városok felett. Európa ma egyedül harcol önmaga ellen. Ügy érezzük, hogy Roosevelt nemcsak nem ismer minket európaiakat, de nem is szerethet annyira, mint XII. Pius, akmek vannak ugyan hívei Ausztráliában és Honoluluban is, de szíve bizonyosan melegebben dobog az európai keresztyénekért. Túl vagyunk a felekezetieskedeseken s nem a gyengeség okából beszélünk a római pápáról s az ő hivatásából következő esetleges tevékenységeiről. Ennek a mos-t dúló háborúnak is vége lesz. Lesznek emberek, akik meg is élik a végét s akik sok kortársukkal együtt máris készülnek arra, hogy a háborút követő békében milyen új társadalmi és erkölcsi életformát kell majd megteremteni, hogy a teljes lelki béke állapota következzék be. Amerika érez önmagában erőt arra, hogy az elgyöngülő Európának anyagi, de lelki és szellemi tekintetben is újjáteremtője legyen. Hozzá kell fűzzük azt, hogy a protestáns Amerika így érzi s ezt látja kizárólagos jövő feladatának. Meggyőződésem szerint túl a kicsinyeskedő napi politikán. Taylornak közölni kellett egyet-mást erről a Vatikánban. Ma olyan lélek trónol a pápai székben, akitől más egyházak hívei is sokkal többet várnak, mint vártak más pápáktól. Igaz, hogy igen nehéz körülmények között s valószínűleg sok engedmény elfogadásával tudna csak az új időkhöz alkalmazkodni. A protestantizmus és katolicizmus jövőjének problémába bizonyára benne volt azokban a megbeszélésekben, amelyekben talán ezt a két szót ki sem mondta senki sem. De a levegőben, a bepárnázott ajtójú szobákban mégis ott terjengett a mindenkori világ szempontjá ból nagy jelentőségű két szó. Ennek a két lelki közösségnek fenn kell maradni s a fennmaradás érdekében minden áldozat kevés volna, ha a két egyházi forma helyett világszerte olyan kisebb közösségek kerülnének uralomra, amelyeknek semmi közük nincs egyikhez sem, akárhogy hivatkoznak is azokra. A harcban álló ellenfelek vezérei figyelemmel kísérték ezeket a megbeszéléseket s kivárják azt, hogy mi történhetett ott. Ök az eredményt, vagy eredménytelenséget biztosan tudják. De az emberiség tudja, hogy aminek el kell következni, az nem odázható el. Ha a jelenkor felelős férfiait nem indítja meg Isten, támaszt más férfiakat, esetleg egészen más területen élő közösségekből, akik meg fogják valósítani, amit Ö akar. Roosevelt nem képviseli hivatalosan a protestantizmust. Nincs protestáns egyház, amely az ő elsőségét bármikor is kívánná, vagy elismerné, de ha ő az evangélium lelkének engedni tudna és akarna, amilyen könnyen bejutnak hozzá ma is a lelkészek, bizonyosan gyakran keresnék fel olyan hívő lelkek, akik jobb tanáccsal tudnának szolgálni, mint az 1913-ban szóhoz jutott nem lelkész-jellegü tanácsadók. Sokan meg vagyunk győződve arról, hogy amilyen váratlanul ránk jött a második világháború, igen könnyen megtörténhetik az, hogy váratlanul s igen korai jövőben ránk köszönt a béke lehetősége. A világ, nem törődve az álnokságokkal, az amerikai rész Rooseveltben, az európai rész XII. Piusban látja azt a két férfiút, akiknek szolgálni kell ilyen irányban az emberiségnek. Ügy kell vennünk, hogy csak erről s ilyen dolgokról tárgyalt Roosevelt küldötte XII. Piussal. Ha valóban erről volt szó, akkor mindkét férfiú az egyetemes emberiség védelme alatt áll és marad, ha másról s nem ilyen értékű dolgokról kellett tárgvalniok, akkor mindketten az emberiség várakozó figyelme alatt állanak. G. L. Halálozás. Hollói és fehérkeői Ho- jedt családja és tisztelői szeptember néczy Sándor államrendőrségi főtaná- 20-án kísérték ki utolsó útjára, esős 63 éves korában, rövid szenvedés Lapzártakor értesülünk, hogy Szebe- után, szeptember 17-én, Balassagyarma- rényi L. Zs. bcsabai lelkész, kiérd, esp., ton elhunyt. Szeretteinek nagy és kitér- felsőházi tag 83 éves korában elhunyt. mint az előző évben. A természetes szaporodás 297 lélek, ami a lélekszám 4.7 ezrelékének felel meg. A multévi 4.8 ezrelékhez képest némi csökkenés. Legkedvezőbb a természetes szaporodás a tiszavidéki egyházmegyében: 6.9 ezrelék, azután az erdélyi egyházmegyében 6.8 ezrelék, szívszorongatóan kevés azonban a hegyaljai egyházmegyében, ahol csak 1.8 ezrelék és a gömör-kishonti egyházmegyében, ahol csak 1.7 ezrelék a természetes szaporodás. Felvidéki püspöki egyházlálogató kőrútom alkalmával mélységes szomorúsággal láttam az egyke pusztításán s ehelyütt is nyomatékosan kérek minden egyházi tényezőt arra, hogy az egyke egyház- és nemzetgyilkos bűne ellen vegye lel az elszánt küzdelmet. Ne vigasztaljon bennünket az a tény, hogy a természetes szaporodás tekintetében egyházkerületünk az egyházkerületek között a második helyen van. A bányai egyházkerület 1939. évi természetes szaporodása 6.7 ezrelék, a dunáninnenié 2.6 ezrelék és a dunántúli egyházkerületé 2.3 ezrelék. Ha idejében ellene nem állunk az áradatnak, menthetetlenül lejtőre jutunk. A konfirmandusok száma 892 volt. Az irányzat már második éve csökkenő. 1939-hez képest csak 5-tel kevesebb a konfirmáltak száma. Nem volt konfirmáció az erdélyi egyházmegyében Nagybányán, a gömör-kishonti egyházmegyében Várgedén, a hegyaljai egyházmegyében Diósgyőrvasgyárban és Hernád- vécsén, a tiszavidéki egyházmegyében Nagykárolyban és Sátoraljaújhelyen. A várgedei egyházköszég területén most már második éve nem volt konfirmáció. Házasságkötés volt az elmúlt esztendőben templomainkban 373. Az irányzat évek óta emelkedő. Most is 27-tel több, mint ez előző esztendőben. Ismételten fel kell azonban hívnom a figyelmet a vegyes házasságok számának ijesztő voltára. A templomainkban megkötött házasságok közül csak 165 volt a tiszta és 208 a vegyes, ami azt jelenti, hogy a házasságoknak csupán 45°/n-a tiszta. Ez ugyan a múlt évhez képest 2%-os javulást mutat, azonban még mindig ijesztően nagy. Különösképpen akkor látjuk ezt meg, ha a többi egyházkerületek statisztikájával hasonlítjuk össze a miénket. A multévi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének tanúsága szerint a bányai egyházkerületben 53, a dunántúliban 67, a dunáninneniben pedig 52°/o volt a templomainkban kötött házasságok közül a tiszta. E tekintetben tehát egyházkerületünk az utolsó helyen van. Nem volt esketés a hegyaljai egyházmegyében Arnóton, Hernádvécsén és Tállyán s a tiszavidéki egyházmegyében Nagykárolyban és Tokajban. Ez is szomorú tünet. A vegyes házasságkötések alkalmával a gyermekek vallására nézve a lelkészek nyilvántartása szerint 160 esetben történt megegyezés. A megegyezések számának irányzata évek óta emelkedő. Az 1940. évi megegyezések száma 24-el több, mint az előző évé. A megegyezések közül a lelkészek nyilvántartása szerint 94 javunkra, 66 kárunkra szól. Legjobb az eredmény a gömör-kishonti egyházmegyében, ahol 15 javunkra és 3 kárunkra kötött reverzális volt, a tiszavidéki egyházmegyében 45 javunkra és 35 kárunkra,a hegyaljai egyházmegyében 33 javunkra és 26 kárunkra, míg az erdélyi egyházmegyében veszteséggel zárul a kimutatás, egy van javunkra és 3
