Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-01-25 / 4. szám
vennie. Érdeme, hogy a Dt.-i énekek szövegeit lehetőleg szóról-szóra veszi át. Az alig néhány évtizeddel ezelőtt élt énekköltők írásait különös is volt szubjektív szempontok szerint vagy megkurtítani, vagy átalakítani. (Mint ezt a szarvasi énekeskönyv tette.) A Dt.-i szövegek átvételénél azonban nemcsak mint meglévő alapra épített, hanem ahol szükség volt erre, ott visszanyúlt a forrásra. Lássunk ezzel kapcsolatosan példákat: „Mennyből jövök most hozzátok...” A Dt.-i énekeskönyv 11 verssel közli ezt az éneket (131. sz.), itt 15 vers; nyilván az eredeti terjedelemben. Idézem a 11. verset: „Szénán fekszel bársony helyett, Bölcsőd jászol, rongy a selymed; Benne mégis oly pompád van, Mint egy fényes királyságban”. Csak ezt az egy verset figyelembevéve is, láthatjuk, hogy a Dt. énekeskönyv messze eltávolodott az eredetileg karácsonyi gyermekdaltól. „Jöjj, népek Megváltója...” (15. sz.). Itt 8 vers terjedelmű, a Dt.- ban csak 5. Sajnos, nem mindenütt teszi ezt meg. Ügy tudom, hogy a „Térj magadhoz, drága Sión” eredetileg hét vers terjedelmű volt. Ö ugyanúgy nyolc versnek veszi, mint a Dt. Az énekek keletkezésére vonatkozó ismereteket is nyújt annyit, amennyit minden hívőnek tudnia kell. Az említett 33. éneket ezzel a felirattal közli: „Karácsonyi gyermekdal a kisded Jézusról” elmen Luther írta gyermekei részére. Családi körben, egy kis karácsonyi jelenetben adták elő. Eleinte világi népdalra énekelték. Jelenlegi dallama megjelent 1539-ben”. A 93. ének („E pünkösd ünnepében”) megjelent dallam nélkül az Öreg Graduálban, melyet a protestánsok Rákóczi György bőkezűségéből adtak ki Gyulafehérváron, 1636-ban, mindössze kétszáz példányban. Az Öreg Graduál még nagymértékben liturgikus jellegű. A magyar gyülekezeti éneklés teljes kibontakozása az 1743- ban kiadott „Űj Zengedező Mennyei Kar” című Graduálla^ veszi kezdetét.” A 307. ének („Vigyázzatok, azt kiáltják”). Erről megmondja, hogy „A XIV. századtól kezdődőleg általánosan kedvelt toronvőr-énekeknek valószínűleg az utolsó emléke. A pusztító pestis megrendítő hatása alatt keletkezett. Intő jel Isten Igéjére, a feltámadásra és az örökéletre...” Az „Emlékezzél, mi történék Uram, mirajtunk” kezdetű éneknek az eredeti szövegét Dezséry László lapunk 8. évf. 50. számában közölte, (összehasonlítva a Dt.-i szövegével.) Űgylátszik, hogy a békéscsabai énekeskönyv is sajnálja a helyet arra, hogy ezt hosszabb formájában közölje. Három nagyon kedves régi énekünk vesztette el eredeti dallamát a Dt.-ben. „Föltetszett gyönyörű napunk”, „A pünkösdnek jeles napján”, „Krisztus halálra adaték”. Ezt a három éneket most eredeti dallammal, eredeti beosztás szerint kapjuk. Újra csak eszünkbe jut, hogy a Dt. énekeskönyvben sorba húzták rá húsvéti énekeinket a karácsonyi dallamokra. Az énekek számához viszonyítva (352 éneket közöl) sok dallam szerepel a könyvben. Luthernek is eddig alig ismert énekeit közli, (pl.: 94., 149.) A Zengedező Mennyei Kar-ból ma használatos énekeskönyveinkben ismeretlen énekeket hoz. (Pl.: 102., 177.) Ez utóbbi, a 42. zsoltár szintén nem szerepelt sem a Dt.-ben, sem a szarvasiban a régi szöveg szerint. A református énekek közül átveszi a legértékesebbeket. (19. zsoltár, 90. zsoltár; 134. zsoltár; a 25. zsoltárt méghozzá 10 versszakkal; hosz- szabb formában, mint a református testvéreknek ma használatos énekeskönyvében szerepel. A 84. zsoltárt, az énekeskönyv 243. sz. énekét szintén szebb szöveggel és magyarosabb szöveggel, mint ott szerepel. Itt nem jelzi, hogy az átvétel honnan van. Összehasonlításul ennek a 84. zsoltárnak párhuzamosan közlöm a Református é. k.-ben lévő és Luther-Agricola társaság alakult. A német és finn reformáció hőseiről elnevezett egyházi társaság célja az, hogy német nyelven a finn egyháztörténeti emlékeket s finn nyelven a német egyháztörténeti eseményeket megismertessék s így a két evangélikus nép között a hittestvéri szeretet kötelékeit megerősítse. A wieni egyházközség templomaiban újév napján nem a mozgalmi adatokat olvasták fel csupán, hanem az egyház- kerület vezetőségének a gyülekezet minden tagjához szóló szíves köszöntését s a tagok hűséges egyháziasságra való felszólítását. Az európai római katolikusok az Alliance gyakorlatának megfelelően, vagy azt utánozva, január hó 18—25-ig tartották imahetüket. Az imanyolcadnak az volt a témája, amit szerzetesi iskolák legelrejtettebb emeleti folyosóin lehet olvasni mindenkinek: imádkozzunk minden egyháznak visszatéréséért. A görögországi orthodox egyház angol sugalmazásra felszólítást küldött a balkáni államok egyházi vezetőségeihez, amelyben erkölcsi támogatást kértek most folyó küzdelmeikhez. A bolgár szinódus irattárba helyezte a levelet, a román szinódus pedig válaszában állást foglalt a légionárius mozgalom mellett. Spanyolország keresztény állami életét igyekszik kiépíteni. A romok eltakarítása és a templomok és intézmények újjáépítése folyamatban van. de mind a mai napig nincs szó a vallás- szabadság rendezéséről, ma is zárva vannak a spanyolországi protestáns templomok. Amerika pedig, mint a vallásszabadság védője és őre most tanácskozik azon, hogy élelmiszert szállítson ebbe az országba. Nagyon valószínű, hogy a szállítás egyik következménye lesz a lezárt templomok felnyitása. Az angol egyházi újságok sokat foglalkoznak a legutóbbi hónapokban a pápa személyével és politikai cselekedeteivel. A The Church Times a Vatikán csődjéről ír, mert a pápaság a nemzetközi hangulat eszköze lett. A Britisch Weekly pedig szemrehányást tesz a pápának azért, hogy a világi és anyagi előnyökre van tekintettel. A pápa helyesli a demokrata gondolkodást, de mégis a totalitásos rendszerekkel együtt érez. A pápa igen fontos kérdésekben hallgat s ez éppen azoknál keltett csalódást, akik mindig várják a pápa megnyilatkozásait. Az amerikai anglikán sajtóban is sok támadás lát napvilágot. A német egyházi hatóságok rendeletet adtak ki, melyekben kijelentették, hogy mindazok a lelkészjelöltek, akik katonai szolgálatot teljesítenek, a gva- korló lelkészi szolgálatból egy félévi elengedés kedvezményében részesülnek. A „Lutheran” adatai szerint Amerika 60°/o-a semmiféle egyházi közösségbe nem tartozik. New-York lakossáeának 7°/o-a tartozik valamilyen egvházi közösséghez. A 25 éven aluli ifjúság V^-a mindennemű vallásos nevelés nélkül nő fel. A 46 milliónyi ifjúság közül 36 milliónyi ifjúság soha nem volt templomban. (Ezeket az adatokat többször közölték egyházi és napilapok egyaránt. Legújabban a német, egyházi lapok figyelemreméltó megjegyzéseket fűznek az adatokhoz.) G. L. itt közölt szövegét: „Óh, seregeknek Istene, Mily kedves gyönyörűsége A Te szerelmes hajlékidnak. Az én lelkem fohászkodik, Tornácodba kívánkozik: Óh, Istene a magasságnak. Áhítozik lelkem, testem Tehozzád élő Istenem.” (Ref. é. k.) ,,Óh, mily igen fenségesek, Gyönyörűek és szépségesek Hajlékaid, hatalmas Isten! Tornácodba kívánkozik Mert utánad vágyakozik Az én lelkem mindenkor itt lenn. Szívem, testem úgy lelkendez, Hozzád, az élő Istenhez!” (Bcsabai: 243.) 6
