Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1941-01-18 / 3. szám

akaratának céljait és kívánságait. A fiú táborozni, kirándulni akar, önálló életet akar élni, romantikára vágyik, férfi akar lenni, robin- soni találékonysággal a maga kis világát akarja élni. A cserkészet felszabadítja erre. Kezébe adta a saját életének irányítását, s mire a kalapot a fejébe nyomják, s mellére tűzik a liliomot, már azon veszi észre magát, hogy ő maga akarja a nemesebb, emberibb életet, maga akarja a tíz törvényt, maga akar önkéntes fegyelemmel szolgálatot teljesíteni társai között, s minden, amit neki az unalmas és elriasztó pedagógia akart fejébe verni és szívébe vésni, egyszerűen sajátjává lesz észrevétlenül abban a közösségi életben, amit a cserkészet jelent. A cserkészet a fiúk önmagokon elvégzett pedagógiai munkásságává lett, s így lehetett ezer és ezer fiatalember életében a férfias érés, az emberré létei önkéntesen vállalt tiszta harcává, s felejthetetlen élményévé is.

A cserkészet elterjedésének titkát elsősorban abban a széles szabadságban kell keresni, mely a mozgalom felépülésének alapelve. A cserkészet nem lett seholsem idegenből behozott, más lélekre szabott szellemi csempészárú és sehol sem lett sablon. Minden nemzet úgy építette ki cserkészetét, ahogy kultúrája, nemzeti hagyományai, faji ösztönei, sajátos követelményei, s a fiúnevelő körülményei megkívánták. BiPi nem szabadalmaztatta a cserkészetet, s a cserkészet módszereit. Ö cserkészmódra élt, példája tudott lenni a világ minden cserkészének, nem angolmozgalmat csinált, ahogy azt rásütötték, hanem egyetemes fiúmozgalmat. Nem is nemzetközi és „pacifista“ igényekkel, hanem azzal az alapfelismeréssel, hogy a fiú mindenütt fiú. Természetes, egyszerű, szabad, regényes, önálló, erős fiúéletet akar élni, s emberré akar lenni. Nem is akármilyen emberré, hanem egy még szabadabb, még önállóbb még öntevékenyebb, még erősebb emberi életet kíván. BiPi az életével pecsételte meg hitvallását, hogy a fiúknak erre joguk van. A felnőttek arra valók, hogy őket erre a széles emberségű férfi életre rávezessék. Hogy ezt melyik nemzet hogyan végzi el, az őt csak eredményeiben érdekelte. És hogy BiPi elgondolása és célkitűzése életteljes volt, az abból látszik, hogy bár a cserkészetet minden nemzet máskép is csinálta, abban, amiben BiPi világmozgalmat akart megindítani, mégis egyek tudtak lenni. A lovagias, testvéries, szeretetből és békességből felvert cserkésztáborok a világ minden jobb emberségre törekvő fiataljának állandó szellemi jamboreeját tartják a föld minden részében, s ha BiPi meg is halt, s ha a korunk méltatlan és alkalmatlan is a cserkészet eszméinek megértésére, ha most nem is a cserkészfiú az ideál, mégis biztos az, hogy eljön az az idő, amikor a világ fiatalsága mégis az emberebb eszmében fog egymásra találhatni.

A magyar cserkészet pedig gyászolja a „Csif“-et, a kedves öreg barátot, BiPi-t, s biztonságosan hisz a küldetésében az ezer felé csábított magyar ifjúság életében. Bízik küldetésében azért, mert a magyar cserkészet világosan felismerte, hogy az „emberebb ember“ kiművelésének titkához eljutott akkor, mikor így fordította azt magyarra: „Magyarabb magyart és keresztyénebb keresztyént!“ BiPi hazánk földjén élvezte a magyarságban és keresztyénségben emberré nevelt cserkészifjúságunkat, megbecsülte a magyar cserkészet „Jó munkáját“, s a cserkészetben nevelt magyarság — miniszterelnöktől kezdve a legkisebb elemistáig — „Résen lesz“, hogy itt mindig magyarabb, keresztyénibb és emberibb ifjúság nevelkedjék férfivá! dyl.

„a zene templomában” délután megtartani és így megadni a császárnak, ami a császáré, de Istennek is, ami Istené. Tessék talán nemzeti szempontból anyagilag megkönnyíteni az ilyen fontos hangversenyek délutáni és esti rendezését. Tessék a „zene templomából” kisöpörni a már naponként szereplő nótagyárosokat és énekművész címbitorlókat, akiknek legtöbbször cs;ak azért van joguk a „művész” címhez, mert a női kalapkészítés ma már valóban művészet. Minden zene akkor értékes, ha Isten dicsérete. Helyet igenis a komoly zenének és a „zene templomában” csak annak. De ne vasárnap délelőtt 11 órakor.

És még valamit! Látomásaim vannak. Templomi hívőseregből — hangversenylátogató közönség! Talán idővel a templomból is hangversenyterem? Mintha már hallottunk volna erről napjainkban a szomszédban. Isten óvjon bennünket ettől, mert aztán lészen sírás és fogaknak csikorgatása. Eddig is sok minden volt már, a „pihenés napján” délelőtt. Ifjúsági mozielőadás, kirándulás a szabadba, most meg ez is! Ne tovább! Evangélikus embernek vasárnap délelőtt templomában a helye! Nem tudod, melyik vasárnap akar az Ür éppen neked szólni. Édes anyanyelveden küldi üzenetét hozzád. Ha pedig úgy érzed, hogy jó evangélikus vagy, téged nem kell félteni: vigyázz! Rever- zálisveszteségek okozta vérző sebeink Ézsaiás prófétát juttatják eszünkbe: „Megtántorodnak a legkülönbek is.” Weltler Jenő.

KÖNYVISMERTETÉS

Szabó Pál: Őszi vetés

(Regény. Magyar Élet kiadása. 277 oldal. Ára fűzve 3.80, kötve 5 P)

Szabó Pál olyan őstehetsége a magyar parasztságnak, akit írói sikerei sem emeltek ki eredeti környezetéből, nem tettek „pesti vagánnyá” és kávéháziakévá, hanem megmaradt szerelmese, a falu és föld mellett. Ez meg is látszik Írásain. Régen olvastunk könyvet, amelyik olyan tisztán, földszagúan, minden torzítástól és ferde látástól mentesen lehelné a magyar falut, mint az „Őszi vetés". Nem takargatja el a falu árnyoldalait sem, de már teljesen kirostálja azt a politikai propagandát, amely helyes és igen tiszteletreméltó lehet a maga helyén, de művészi alkotásokat erősen kétes értékűvé tehet. Az igazi művészet önkénytelenül végzi el azt a propagandamunkát, amire a beléspékelt propaganda sohasem képes, mert állandóan megzavarja a művészi élményt s így inkább bosszankodást, émelyt szül, mint maradandó hatást.

Elején úgy indul, mintha egy fiatal pár házaséletének tragédiája kerekedne ki ostoba pletykák, dacosságok és félreértések sorozatából, sőt ott kísért a háttérben a vér és bűn viharja is. A szakadék szélén azonban egyszerre megfordul minden és a jó diadalmaskodik. A gyámoltalannak látszó férj összeszedi magát s egyszerre fejjel magasodik ki társai közül. A lobogóvérű fiatalasszony pedig úgy megrémül attól az ingovány- tól, amelybe majdnem belerohant, hogy

6

Az Evangélikus Nőegyesületek Országos Szövetsége (ENOSz) kultúrális szakosztálya január 19-én délután 4 órakor az Evangélikus Tanonc- és Dolgozó Leányotthonban (VI., Szobi-u. 5.) előadó délutánt rendez, melyen Krén Margit tart előadást a székesfőváros gyermekvédelmi munkájáról.

Segédlelkészáthelyezések. D. Kapi Béla püspök Balogh István segédlelkészt az enyingi, Magyarossy Gyula segédlelkészt a szekszárdi gyülekezetbe helyezte. Szalay Kálmán segédlelkészt a nagyszokolyi adminisztrálásával, Foltin Bruno segédlelkészt pedig a bor- jádi missziói állás betöltésével bízta meg.

Pályázat. A szarvasi ág. hitv. ev. Vajda Péter-gimnázium felügyelőbizottsága pályázatot hirdet egy helyettes rajztanári állásra. Pályázhatnak ág. hitv. ev. vallású okleveles középiskolai rajztanárok. A kellően felszerelt kérvények (ld. a Hivatalos Közlöny 1940. évfolyama 125. és 126. lapján lévő nyilatkozatot és anyakönyvi kivonatokat, annak igazolására, hogy a pályázó nem zsidó származású) a gimnázium felügyelőbizottságához címezve a szarvasi gimnázium igazgatóságának küldendők meg. A pályázati határidő 1941. február 1.