Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-05-10 / 19. szám
maium it visszaélt vele. Ezt kell hirdetnünk, ha tisztességes életet és erős nemzetet akarunk, nem pedig attól várni a nemzet szaporodását, hogy felébresztjük a testi vágyakat benne és az ébresztőknek még halás köszönetét is szavazunk. 2. A biblia nem azt mondja, hogy mindenáron szaporodnia kell az emberiségnek, hanem csak Isten azon akaratát fejezi ki, hogy ő az életet fenn akarja tartani. Erre azonban úgy oltotta belénk a vágyat, hogy az az ember életének természetes, magától értetődő kívánsága legyen, mint az evés, vagy az ivás. Aki túlhajtja az étkezést: falánk, aki ez ivást: iszákos. Aki pedig élete döntő tényezőjének a testi vágyakat tartja, (már pedig az erotikus jelenségek erre indítanak) az paráznaságot tanít és házasságtörést hirdet. Éppen a regények azok, különösen a modernek, amelyek egyenesen kultuszt űznek a testi szerelem leírásából. Ez nem természetes, hanem bűnös. Mert kiteregeti azt, ami ha nem bűn, (házasság) akkor magánügy, ha meg bűn, akkor rossz példa, bármenynyire ízlésesen adják is elő. Hogy pedig ami természetes és magánügy, az nem tartozik másra, azt a legjobban az bizonyítja, hogy magáról nem beszél egy ember se szívesen, legfeljebb másról, vagy a kalandjairól. Mindenki érzi azt, hogy minden testi életre tartozóban van egy kis megszégyenítés a másikra, ha megtárgyalják, ezért nem beszélnek a házastársakról sem. És ezért nem beszél szívesen senki ilyenről a másik nemhez tartozó előtt sem. A szemérem velünk született égi adomány és az erotika, vagyis a testi dolgokról való szabad beszéd ezt sérti. 3. A cenzúra ejthet hibákat, olyanokat is, aminőket Harsányi említ, de mégsem lenne szabad azokat a sérelmeket, amelyek így estek, azzal viszonozni, hogy bibliát, nemzetet, nemzeti életet könnyű kézzel, mint érvet a fejéhez vágunk. Az író nem határozta meg tüzetesen az erotika fogalmát, csak testi vágyak és testiség jelentése van annak, ahogyan használja. Azt azonban, úgy véljük, éppen mint író aláírja, hogy az élet folvamatossaga nemcsak az erotikától függ. Ä test és testi élet nem szabad, hogy olyan döntő legyen, még akkor sem, ha testben élünk e földön. És éppen a bibliai idézetek az emberről egészen más képet festenek. Szívből ajánljuk: ne tessék csak vaktában idézni a bibliát, mielőtt az egésznek szelleme át nem hatotta az idézőt. Az erotika a művészetben természetesen egészen más megítélés alá esik. Bár azt hiszem, tévedés hogy erotikának, erotikusnak neveznek mindent, ami ruhátlan. A művészi módon ábrázolt test sohasem ébreszt bűnös vágyakat az ember“ ben, hanem csak tisztákat, szépségben való természetes gyönyörködést. Kisfaludy Stróbl Zsigmond példának hozza Vénusz születése című szobrát, amelynek egy másolata a pécsi szülészeti klinikán áll és amelynek műkőből készült egyik lábát a szülésre menő parasztasszonyok egészen elcsókolták azzal a kívánsággal, hogy gyermekük is ilyen szép legyen Ezt, mint mondjuk, természetes érzést, senki sem kifogásolja. De a szép test szépségének élvezete még nem erotika, és ezért kár is bele keverni olyan vitába, amelyik a testiség túlhangsúlyozása felett pattant ki. Az alkoto művésznek nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy műveivel nevelje a szépre, annak meglátására közönségünket. A tiszta, természetes szép meglátására és nem arra, amelyikhez az buja vágyakat köthet. Éppen az a művészet, hogy megragadja az embert a tisztaság, minden mellékgondolat nélkül. És az az egyik legjobban elítélő egy műre, ha csak mellékgondolattal szemlélik, vagy olyan, hogy ennek helyet enged. Az igazi szépség csakugyan ,,az élet teljességéhez tartozik”, amint a szobrász mondja, de nem az „élet teljessége”, ahogy az újságíró interpretálta. Kemény Péter. A angyalföldi Luther Szövetség máj. 4-én tartott szeretetvendégségén, mely az anyák tiszteletének volt szentelve, D. Kovács Sándor püspök tartott előadást. Tanárnőválasztás. A budapesti evangélikus testvéregyházak leánygimnáziumába a képviselőtestület Bohár Gabriella tanárnőt helyettes tanárnővé választotta. Kérelem. Szerkesztőségünk kéri a lel- készi hivatalokat, hogy az 183B—1840 között, állítólag Paks, de lehet, hogy közelebbi, vagy távolabbi szomszédságában született Szedlacsek Éva anyakönyvi adatait keresse. Az a lelkészi hivatal, amely megtalálja ezt az anyakönyvi bejegyzést, értesítse szerkesztőségünket. Az anyakönyvi adatokat kereső családtag a fáradságot szívesen és kellően honorálja. tél dicsőséget?" (Mt. 21:16.) Ismételem: igenis, a gyermekek szája által. Ne vessük meg, hallgassuk az ő bizonyságtevésüket is! Pásztor Pál. <**i ^ '■1 *■ ' KÖNYVISMERTETÉS Szabó Géza: Geschichte des ungarischen Coetus an der Universität Wittenberg. 1555—1613 Halle, 1941. 158. o. A Dunavölgy protestantizmusát akarja Németországgal megismertetni az a sorozat, amelyet a Halle-Wittenbergi egyetem magyar lektorátusa ad ki. A sorozat második köteteként jelent meg a wittenbergi egyetem magyar coetusának története. A szerző bőséges előtanulmányok után dolgozta fel a magyar protestantizmus történetére olyan fontos adatot. Bőségesen ismerteti a korabeli forrásokat, leginkább azoknak pontos, szószerinti közlésével. Müve, mint tudományos mű, eredeti latin nyelven közli ezeket, amik emiatt a történettudománnyal nem foglalkozók számára kissé megnehezíti a feldolgozást. Viszont anyag, forrás akar lenni, és olyan dolgokat közöl, amik eddig, ilyen átfogó összeállításban még nem jelentek meg sehol. A műnek tanulsága és meglepetése van az olvasó számára. Megtudjuk belőle azt, hogy a magyar coetus csak a népi magyarokat foglalta magába. Nem zárta ugyan ki azokat sem, akik a nemzetiségekből akartak volna belépni, de mivel a belépés szabad volt, azok tartózkodtak tőle. Innen ered, hogy a coetus tagjai, mind magyarok nevükben is. A coetus sikszor, mint ,,natio ungarica" szerepel, bár tagjai a Dunavölgy tudományos és társadalmi érintkezésének nyelvén, latinul, beszélnek. Érdekes egy-egy jegyzőkönyvben annak felsorolása, hogy az egyetem vezetősége mely nemzetek kedvéért tartja fontosnak a latin előadási nyelv megtartását. Csaknem mind dunavölgyiek. Melanchton is a kedvükért tart latin nyelvű prédikációkat, és ezért ragaszkodnak inkább hozzá. A ragaszkodásnak azután döntő szerepe van a magyar protestántizmus megoszlásának kialakulásában is. Melanchton ismert és neki sokszor felrótt „kripto- kalvinizmusa" döntő befolyást gyakorol a kereső, kutató fiatal magyar lelkekre és előkészíti a kálvinizmus elterjedését, és a fiatal magyarok barátkozását neves református tudósokkal. A coetus életét is döntően befolyásolja ez. Eleinte, az unitárizmus elleni döntő állásfoglaláskor még az egyetem egészének szelleme nyilatkozik meg a kialakuló és a coetus részéről is leszögezett hitvallásban, később azonban, mikor 1574-ben Ágost herceg hadat üzen a kriptokálvinizmus- nak, a coetusnak is védekeznie kell. 1592-ben kiutasítják a coetust az egyetemről a nevezett ok miatt, és bár még egyszer visszatérhet, évek múltán, újabb élete azonban csak ideiglenes, 1613-ban végleg feloszlik. Érdekesek azok az adatok is, amelyek a belső életre vetnek fényt. Az idegenben élő magyarok összetartásáról, az elszigeteltségről, amelyet a német nyelv tudásának hiánya okoz és tudományos érdeklődésükről. Az éppen ennek a könyvnek legnagyobb érdeme és értéke, hogy kevés szóval sokat mond, sok adatot közöl és sokfelé mutat utat. Hisszük, hogy hézagpótló
