Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-05-03 / 18. szám
! mellett az olvasót, hogy gondolkodásában megfogja, maga mellé emeli s kimondatja olvasójával a végső tételt: értem már az atomrobbantást s a kvantummechanikát is. Még azok is, akik gimnáziumi tanulmányaik után teljesen szakítottak a természettudományi művek olvasásával, e könyv megismerése után azt érezhetik, hogy ilyen nagyszerű pedagógus vezetésével a lehető leggyorsabban s az érett ember köny- nyebben megvilágosodó értelmével, otthon vannak azokban a dolgokban, amelyeket a szakemberek bonyolult matematikai képletekben és elvont fizikai kifejező formákban élnek végig. Mikola Sándor könyvének olvasói a tudós világ többszáz éves munkáját rövid idő alatt magukénak mondhatják. Igaz ugyan, hogy a nem szakember ilyen mértékű fizikai megismerése rendkívül hasonlít azt hiszem Einstein azon nagyon szemléltető hasonlatához, hogy az emberi megismerés lehetősége és határa olyan, mintha egy Tisza Kálmán-tér nagyságú tálat borító ponyvát emberi kézzel valaki megemeli s azon a kis nyíláson, amit maximális erejével magának ki tud feszíteni, az így nyitott területre betekint: a pillanat egy része alatt szerzett ismerete után nem mondhatja el azt, hogy mindent látott és megismer abból, ami a takaró alatt van, de legalább sejtelme van arról, ami ott eltakartatott. Azok, akik ezt a könyvet elolvassák s ajánljuk, hogy lelkészeink mind elolvassák, abba a csoportba fognak tartozni, akik a modern fizika eredményeit annak nem a legtisztábban kifejezhető képletei alapján ismerik meg, hanem úgy, ahogy a szerző érthető és meggon- dolkoztató tanításán keresztül meg lehet ismerni. Azt merjük vallani, hogy az ilyen meggazdagodás is elég azoknak a nem szakembereknek, akik a könyv elolvasása után úgy fogják érezni, hogy végre „megérthették” a fizikát. Az a szerző, vagy tudományos szakíró, aki ezt a maximális eredményt eléri, nemcsak a szakkörök, hanem a művelt olvasó közönség legnagyobb elismerését és háláját érdemelte ki. G. L. Foglyok angyala (Folytatás.) (Wrede Matild élete. — Magyarra átdolgozta: Farkas Zoltán.) Egy őszi napon, mikor Henrik bárót az egyházközség ügyei szólították el, Matild két emberrel homokot fuvaroztatott a tanya udvarára, mert erősen felázott a sok nedvességtől. Ahogy munkájuknak utánanézett, valami megjegyzést tett rája, mitől azok úgy felforttyan- tak, hogy egyszerűen faképnél hagyták az egészet. Az egyik még a gőzölgő hátú lovat is otthagyta az udvaron. Az állat bele is pusztulhatott ebbe, azért Matild energikus léptekkel utánuk sietett az ácsműhelybe. Egész kis népgyűlés tanyázott ottan. Matild megállt az ajtóban és szigorúan rászólt az emberére: — Hogy mered azt a párolgó jószágot otthagyni az udvar közepén? Rögtön vezesd az istállóba! Az ember a köszörűkő szélén üldögélt. Matild hangjára vörös lett, mint a dühös pulyka. Egy szót se válaszolt, hanem felkapott maga mellől egy ácsfejszét és hajításra rándult a karja. Matild egy pillanat alatt ott állt az orra előtt. Hangja hideg és nyugodt volt, mint a jégmező; de úgy csattant, mint az arculütés: — Letedd azt a baltát! De ebben a percben! Az ember lassan leeresztette karját. Még egy pillanatig nézett rá Matild, aztán nyugodtan egy másikhoz fordult: — Eredj, vidd be azt a lovat! Ez az otromba fickó pedig ne merjen többet hozzányúlni! Majd az esetlenül, még mindig a fejsze nyelét szorongató ember felé villantotta szemét: — Különben is lesz még egy kis beszélgetésünk négyszemközt. Azzal sarkon fordult és bátyja szobájába sietett. Leült az íróasztal mellé és gondolkodott. Olyan föltétien bizonyossággal nem ura a helyzetnek. Mert mit tesz, ha a bűnös nem jön be hozzá? Bár* még azzal sem volt tisztában, mit tesz, ha bejön? Egy azonban feltétlen bizonyos: meg kell tanulniok, hogy vele nem lehet tréfálni. GfcNGflimiT közének, hanem a jog formáiban trans- cendentiális tartalmat keresett. Nem a formába öntött just, hanem annak isteni magvát, a justitiát hangoztatta erősebben és helyezte előtérbe. (Molnár Kálmán.) Magyar Szemle. A nemzetet ismerő, megvalló és vele szabad akaratból azonosuló embermilliók nélkül nem maradhat fenn nemzet. Ehhez céltudatos nemzetnevelés kell. Kell, hogy a nemzet egységben, nemzetként éljen és így a nemzet tartósan kifejthesse képességeinek legjavát. A nemzet tömörítése, a nemzeti egyéniség kidomborítása és a nemzettel azonosulás akaratának ma, a nemzetek élethalálharcának korában minden nemzet számára, de történelmi helyzetünk okán a magyarság számára elsősorban létkérdés. Mellőzése a magyarság önfeladásával lenne egyértelmű. A közoktatásnak ez bevallott rendeltetése. Népoktatásunktól a felső oktatásig az egyéniség kifejtésén felül az oktatásnak célja a nemzetté nevelés. (Kovrig Béla.) (Dyl.) HÍREK A Luther-szobor végrehajtóbizottsága és utána a nagybizottság április 28-án ülést tartott. A budapesti evangélizáeió az Arénáét 7. sz. alatti istentiszteleti helyen május 4-én d. u. 7 órakor kezdődik s minden nap tart május 11-ig. A szolgálatot vitéz Sréter Ferenc kerületi missziói lelkész végzi. A papnék evangélizációja május 5-én kezdődik Foton és május 8-ig tart. Az evangélizációs előadásokat Túróczy Zoltán tiszakerületi püspök tartja. Kinevezés. A Kormányzó úr dr. Bruckner Győző miskolci jogakadémiai dékán, egyetemi magántanárt egyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá nevezte ki. Signum Laudis. A Kormányzó úr dr. Gaudy László vallástanítási igazgatót a budapesti államrendőrség részére csaknem két évtized óta végzett lelkigondozói munkájáért legfelsőbb elismerésével tüntette ki. A nyíregyházi Nőegylet április 27-én tartotta „Világ protestantizmusa" című előadássorozatának befejezését. Előadó Kaiser József soproni egyetemi lektor volt, aki Dánia protestantizmusát ismertette. A Magyar Evangéliumi Orvosszövetség lélektani előadásokat rendez a beteg emberi lélekről. Május 5., 12. és 19. napiain a beteges keresztyén várakozásokról, a szektáskodás lélektanáról és a lélekelemző irányzatokról lesznek vitával egybekötött előadások. Az előadások helye Szabadság-tér 2. sz. alatti alagsori előadóterem. A Deák-téri Luther Szövetség gyá- molító szakosztálya május 14-én d. u. fél 6-kor a leánygimnázium dísztermében teadélutánt rendez, melyen dr. Koch István igazgató tart előadást: „Árvizek Magyarországon" címmel. Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi számában a budapesti egyházak nagyheti úrvacsorázóiról egy sajtóhibát akartunk jóvátenni, ez azonban újabb sajtó7
