Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1941-05-03 / 18. szám

RmGflMKBíT énekeink különbözőségeit megszüntetni oly módon, hogy az ev. énekeskönyv­ben használt ref. énekeket a ref. egy­ház által hivatalosan előírt dallama és szövege szerint; a ref. zsoltáros könyv­ben szereplő ev. egyházi énekeket pedig az ev. egyház által előírt dallama és szövege szerint vesszük fel és használ­juk. Egyházmegyénként évente tartandó közös lelkészi értekezletek, ahol a pro­testáns munka-unió további állomásai épüljenek ki Isten dicsőségére, haza, egyház és egyén boldogabb jövője szá­mára és nem utolsó helyen, egy, a diva­tos istentagadó világáramlattal komo­lyan szemben álló közös ,,Erős várunk!" Kalavszky Kálmán. KÜLFÖLDI HÍREK Staedel romániai szász evangélikus püspök meglátogatta Schmidt brassói népcsoportfővezetőt. A látogatás alatt kölcsönösen köszöntötték egymást s biz­tosította a püspök a politikai vezért arról, hogy az evangélikus egyház a népi érdekeket és célokat szem előtt tartja. Bethel bei Bielefeld intézményét áp­rilis elsején ismét angol bombatámadás érte. A támadás következtében 11 ápolt meghalt s 5 súlyosan megsebesült. Niemöller áttérési szándékával kap­csolatban cikk jelent meg a svájci refor­mátus néplapban, melyben Wuhrmann lelkész azt írja, hogy protestáns ember szabadelvű, vagy katolikus álláspont között választhat, mert a hitvalló maga­tartás teljesen azonos a politikai totali­tás gondolatával. Keller Adolf svájci egyetemi teológiai tanár Amerikában tartózkodik. Előadá­sokat tart érdeklődő egyházi emberek­nek. Tapasztalatairól könyvet ad ki Amerikában, de egyelőre nem tud haza­jönni, mert a keresztyén európai egy­házak megsegítésének ügyét onnan job­ban tudja intézni, mint hazájából, más­felől pedig, majdnem mindegyik ökume­nikus egyházi szerv Amerikába vitte és küldette át egyesülete iratait és vezető egyházi embereit. A Japánban tartózkodó misszioná­riusok száma: 900. Ezek közül 250-nek rövidesen el kell hagynia az ország te­rületét. Az európai református egyházak liturgiái mozgalmaiban is megindult az az újítás, amely a mi egyházainkban általánosan használatos: responzórium­szerü éneklés. Portugáliában most ünnepli az élő protestáns gyülekezetek közössége a portugál protestáns egyház száz éves jubileumát. — Az ország lélekszáma: 6,675.000. A protestánsok száma: 10.000. Barth Károly legújabb teológiai érte­kezésének címe: A teológiai generációk egymáshoz való viszonya. Kis hat hasá­bos elmélkedésében a két generáció kö­zötti ellentét kiegyenlítését akarja meg­valósítani. A franciaországi menekültügyi moz­galom új jelszava: Baraque Protestante. Az elnevezés abban találja magyaráza­tát, hogy a több, mint 40 nemzetiségű, menekült táborokban élő protestánsok részére csak a barakkokban tudnak áhí­tatokat és bibliaórákat tartariá. hogy az ősegyház művészete nagyszerű harmóniában van az ősegyház liturgikus, istentiszteleti életével, ,s a legújabbkori egyházművészeti reformmozgalmak is a legújabb liturgikus mozgalmakból nőttek ki. A liturgikus mozgalom, mely az egyház istentiszteleti életét vette újra vizsgálat alá, s jelölte ki fejlődésének útjait, kénytelen volt felvetni az egyházművészet alapvető kérdéseit. Ez a liturgikus újraeszmélés. mely nálunk is megtermetté már első gyümölcseit, kénytelen volt felhívni a figyelmet arra, hogy a templomunk s annak berendezése úgy, amint az a liturgikus kiszáradás korszakában kialakult, tulajdonképen alkal­matlan arra, amire rendeltetett. Ez a liturgikus mozgalom ugyanis fel­ismerte, hogy a templom nem lehet pusztán a prédikáció előadóterme, hanem ki kell fejeznie a gyülekezetnek Istenhez való viszonyát. Nem lehet a templomot pusztán vallásos célú építkezésnek tekinteni, hanem ki kell fejeznie az Istennel szembesített gyülekezet valóságos helyzetét Istennel szemben. Ahogy Bartning mondja: ,,A templom nemcsak helye és héja az összegyülekezésnek, hanem látható alakja és mikéntje is.” Azért az új egyházművészetnek tulajdonképen a templomépítés művészetéből kell kiindulnia, ennek is abból a felismerésből, hogy a templom nem az építőművész stílusa, vagy díszítő kedvének tárgya, de a liturgikus célok szolgáló eszköze kell legyen. A templom beren­dezése is erre a célra megfelelő. Ezen a téren pedig elsősorban az oltár és szószék egymáshoz való benső viszonyát, vagyis az ige és a szentsé­gek viszonyát, majd mindkettőnek a gyülekezethez való viszonyát kell jól kifejeznie. A templom gyújtópontja az egymással szerves össze­függésben lévő oltár és szószék. A templom egész beosztása pedig erre vonatkoztatva alkotandó meg. Az istentisztelet elsősorban akusztikai élmény és tapasztalat. A gyülekezet elhelyezése a templomban ezt a célt szolgálja. Persze ezzel az alapvető kérdéssel együtt a templom-, vagy egyházművészet minden részkérdése is felvetődik. Az építészeti kérdés mellett kérdés lesz templomi festészet, szobrászat, egyházi tex­til, templomi edények, stb. művészeti kérdése is. — Miben kell látni ezek alapján a legfontosabb tennivalókat? — Ezen liturgikus és egyházművészeti alapkérdések világos tisz­tázása és széleskörű népszerűsítése után, sőt már ezzel párhuzamosan meg kell szerveznünk egy olyanféle egyházművészeti tájékoztató- és munkaközpontot, mint pl. a németországi ,,Kunst Dienst”. Ez nyilván­tartja az építész-művészeket, kézműveseket, minden művészeti kérdés­ben tanácsot, felvilágosítást, irányítást ad, s így őrködik az egyház művészetének helyes fejlődése felett. Ezek után feltétlen fontos az is, hogy egy pontos és művészi adatfelvétel történjék az evangélikus egy­ház mai művészi értékeiről, s a legsürgősebb teendők kijelöléséről Szükséges azután, hogy egy, a kérdésekkel komolyan foglalkozó és az egyházművészeti kérdések iránt felelősséget érző művészekből álló munkaközösség alakuljon meg. Első sorban fiatal képzőművészeinket kellene céltudatosan irányítani erre a munkára. Magam egy tervezetet adtam be erre vonatkozólag az egyházegyetem elnökségéhez címezve. Ezután megmutogatta Révész eddigi munkáit. Szárnyasoltár Nagytarcsán, melyen a győzelmesen feltámadott Krisztus mellett a 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom