Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-04-05 / 14. szám
il vek 1000, költemények 200—300 példányban jelennek meg. A köl- csönkönyvtárak ugyan megsokszorozzák a számot, de milyen könyveket nyújtanak azok? Van-e szempontjuk? Valószínűleg nincsen semmi más, csak az, hogy a legmodernebbek meglegyenek. És a legmodernebbek kiadásában mi a szempont? Van-e szempontjuk?. — már valami magasabbat gondolunk — úgy hiszem: nincs. És ennek ki az oka? A kör visszatér önmagába: megint csak mi, a középosztály, az, amelyik nem törődik vele, hogy mi{ adnak eléje. Januári számunkban hangot adtunk annak, hogy irodalmi könyveinkben nagyrészt nem magyar és sokszor még az általános irodalmi műveltség színvonalának sem megfelelő szempontok érvényesülnek. Idéztük a Magyar Kultúrszemle januári számának összefoglalóját. Idézhetnék most is. Februárban pl. a tíz legjobban fogyott könyv között csak egy volt magyar. De inkább egyelőre ne beszéljünk róla. Idézzük inkább Veres Pétert, aki legutóbb arról írt, hogy irodalmunknak közösséginek kell lennie, az életet, a mai élet erőit megmutatni, azokat elővenni, hogy előállhasson az igazi, magyar műveltségbeli egység is. Kemény Péter. ** 1 * ~ ^ ■ *■ -i^—n i—1i"" m. —• j<*- j írj~vi_i~~_ r . „A német liturgia" Az „Evangélikus Élet” f. é. 12. számában D. R. fenti cím alatt bírálja azt az előadást, amelyet a soproni felső egyházmegye lelkészegyesületi közgyűlésén, esperesi megbízás alapján, tartottam. Nem szándékozom vitát kezdeni. Csak a következőket állapítom meg. 1. Ha egy előadást az összefüggésből kiragadott idézetekkel és gondolatokkal ismertetnek, azok előtt, akik nem hallották, vagy szövegét nem ismerik, könnyen ferde világításba kerülhet. 2. Előadásom kizárólag a soproni felső egyházmegye német gyülekezeteiben bevezetendő liturgia kérdésével foglalkozott. Ennek figyelembevételével kell megítélni pl. azt a megállapításomat, hogy ,,a jelenlegi istentiszteleti rend... liturgikus szempontból valóságos szörny- szülött”. Ezt a megállapításomat csak Sopron, ill. a soproni felső egyházmegye többi gyülekezetének istentiszteleti rendjére vonatkozólag tettem és példával is alátámasztottam. D. R. azon közlése, hogy a meglévő formákat nem tartom kielégítőnek, szintén odahelyesbítendő, hogy ezt az ítéletet a soproni gyülekezetben a múltban használatban volt istentiszteleti rendekről mondtam ki. Ugyancsak a soproni felső egyházmegye adott viszonyait tartva szem előtt tettem meg azt a javaslatomat, hogy az egyházmegyében bevezetendő istentiszteleti rendnél vegyük alapul a Dresdner Kinderharfe gyermekistentiszteleti rendjét. Ez a döntés ötletszerűnek tetsz- hetik mindaddig, amíg valaki nem tudja, hogy ez az istentiszteleti rend — amint erre előadásomban rámutattam — a soproni felső egyházmegye gyülekezeteiben a gyermekistentiszteletekben évtizedek óta használatos, tehát ma már a legtöbb felnőtt előtt is ismeretes. A soproni viszonyok ismerete teszi végül érthetővé azt a „romai egyháznak tett engedményt”, hogy liturgiái tervezetem szerint a Miatyánk doxológiáját a gyülekezet énekli. Ezt a soproni gyülekezet a német úrvacsora liturgikus rendje szerint már hosszú évtizedek óta teszi. 3. D. R. megjegyzést fűz előadásom következő mondatához: „Olyasféle megoldást, amelyet a magyar istentiszteleti rend megalkotói választottak és amelyet ők is csak átmenetinek tekintenek az igazi liturgiához, el kell vetnünk”. Ez a mondatom más megvilágításba kerül és intencióm világossá válik, ha idézzük a nyomban utána következő mondatot is: „A radikális reform végrehajtása semmivel sem jelent nagyobb megrázkódtatást a gyülekezet számára, mint egy átmeneti megoldás és ez megint csak eltérést jelentene a lutheri rendtől”. 4. Előadásomban nem önálló javaslatok ezek a magától értetődő dolgok: a fordulatok az oltárnál jobbra történjenek, az imádságot a lelkész befelé fordulva mondja. Ezek előadásomban zárójelben szerepelnek példaként abban a pontban, amely azt a kívánságot tartalmazza, KÜLFÖLDI HÍREK Wilhelm Staedel, a romániai új szász evangélikus püspök a bukaresti trónteremben március 13-án tette le esküjét I. Mihály román király kezébe. A püspök szavai közül idézzük: Mi. többségében német protestánsok, akik eddig is államhü s népért élő s egy békésen dolgozó munka és kultúra emberei voltunk, a jövőben is készek leszünk arra, hogy a román állam rendjéhez alkalmazkodjunk s annak építő munkájából részt kérjünk. Szavait így végezte: Isten áldja felségedet és kormányát, Isten áldja Romániát. A király válaszából néhány szó: Boldog vagyok, hogy püspökké nyilvánításában résztvehetek,... remélem, hogy az evangélikus egyház a hit rendíthetetlen alapjaira építtetett,... a szeretet törvénye lehetővé teszi a román és a német nép között a teljes megértést, mint a múltban is így volt... szeretettel üdvözlöm abból az alkalomból, hogy a román püspöki tisztet elnyerte s kérem a Mindenhatót, hogy azt az önre bízott missziójában áldja meg. Missziói jelentések szerint körülbelül 4000 misszionárius van úgy elzárva országától, hogy nem részesülhet hazulról való ellátásban. Mühl Henrik magyar képviselő a német egyházi lapok állítása szerint a magyar országgyűlésen olyan irányú felszólalást tett volna, hogy létesíttes- sék hazánkban önálló német egyház- kerület s ez a kerület gondoskodjék a jövőben német lelkészek neveléséről is. A svédországi evangélikusok a menekülő finnek megsegélyezése céljából egyházi gyűjtést rendeztek, melynek eredménye 495.886 svéd korona. Anglia a háború ellenére komoly intézkedéseket hozott a vallástanítás érdekében. A vallástanítás minden iskolában minden növendékre nézve kötelező. A tanítói oklevél elnyerése vallási ismeretekhez van kötve. A vallástanítás az órarendben a legjobb helyen legyen elhelyezve. A vallástanítást a legszigorúbban kell ellenőrizni. Minden tanítási nap reggeli áhítattal kezdődik. Niemöller evangélikus lelkész nem tért mind a mai napig más hitre. Ügy látszik, hogy a hír a megjelenés percében alaptalan volt. Ügy értesülünk, hogy a hír terjesztését a Weltwoche svájci hetilap egyik olvasója szorgal-' rr.azta. Kagawa japán lelkész nem vonult vissza evangélizációs munkájától, mint azt sokan hangoztatták, sőt a jelenben sokkal több munkát akar végezni, mint az elmúlt években. Az amerikai quekkerek gyűjtéseik eredményét főként a francia keresztyének között akarják kiosztani, hogy ezzel a cselekedetükkel őket megnyerjék a nyugati demokrácia számára. G. L. Theolóiai napok. A MELE Győrött, április 16—18. napjain tartandó konferenciájára a jelentkezéseket mielőbb küldjük be Veöreös Imre kerületi missziói másodlelkész címére, Győr, Ráth Mátyás-tér l. 5 t
