Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-03-22 / 12. szám
HWGfllklMLCT életmóddal és lelki beállítottsággal, sokszor szembekerülnek egymással, de azért mindnyájuk életét érinti a tenger, az árvíz lehetősége, az ősi nagy ellenség és ez határozza meg életüket. Sok apró tárgyi éredekesség akad a regényben. Például, hogy mennyire antimilitarista nép, azt nagyon jellemzi, hogy ha katonát látnak a gyerekek, elkezdenek kiabálni: piszkos katona! Tisztességes polgár nappal nem mutatkozhatik katonával, mert az szégyen. Valahogy úgy nézik a katonákat, mint mi a vándorcigányokat. Magyar gyerekekről is szó esik a darabban, akik a világháború alatt kerültek ki jószívű, segíteni akaró holland családokhoz. A földművesek között sok a kegyeskedő, bibliát idéző ember. A falu egy része angolbarát, másik része haragszik az angolokra és inkább németbarát érzelmű. És így lehetne még folytatni tovább. Persze egy regény alapján nem szabad egy népet megítélni, de éppen, mivel ritkán jutunk holland regényhez, erős kísértésnek vagyunk kitéve, hogy ilyen irányú megállapításokat tegyünk. Ha, mint szépirodalmi terméket nézzük a regényt, tisztán esztétikai alapon, akkor is csak a legnagyobb elismerés hangján emlékezhetünk meg Dejongról. Jó pszichológus, kitűnő emberábrázoló. Nem külső cselekményt mond el, hanem lélektani eszközökkel dolgozik. Tiszta irodalom, amit produkál. Kosáryné Réz Lolának, a fordítónak értékes munkája minden tekintetben méltó a nagyszabású alkotáshoz. Szép és nagy munkát végzett. Laki Tibor. HÍREK A népfőiskolák javára D. Raffay Sándor püspök a bányakerület egyházközségeiben offertóriumot engedélyezett és annak napját az egész kerületre március 23-ikára állapította meg. E nagyfontosságú intézményünk támogatását híveink figyelmébe és áldozatkészségébe melegen ajánljuk. A Magyar Luther Társaság felolvasó üiést tartott az egyetemes egyház székházában március 18-án, melyen az elnöki megnyitó után dr. Simon Bé- láné szavalt, dr. Vathy-Remport Elek Berzsenyi Dánielről tartott előadást, Kosáryné Réz Lola elbeszélést olvasott fel és Kristofcsán Ernő Bach koráit énekelt. A pestmegyei íelsöegyházmegye értelmisége számára 1941 március 25-én az újpesti evangélikus templomban konferenciát rendez, amelyre minden értelmiséghez tartozó egyháztagot szeretettel meghívunk. Kezdete V29 órakor. Megnyitó áhítatot tart Zászka- liczky Pál főesperes. Előadók: D. Raffay Sándor püspök, dr. Sólyom Jenő egyetemi tanár, dr. Karner Károly egyetemi tanár. Előadás után eszmecsere. Délutáni előadók: dr. Ajkay István egyházmegyei felügyelő, dr. Mády Zoltán egyetemi m. tanár. 6 órakor befejező vallásos estély, amelyen műsor keretében „Krisztus és értelmiségünk” címen Túróczy Zoltán püspök tart elő6 Lesznek ketten egy testté... Lapunk hírrovatából minden olvasónk tudja már, hogy egyházi körökben nem régen új mozgalom indult meg. Ez a mozgalom nagy áldozatok, végtelen sok türelem árán férjképző és feleségképző akadémiákat létesített. Valóságban nem építettek hatalmas palotákat, nem egészítették ki valamelyik egyetemünket, hanem neves előadók meghívásával és szolgálatával, hosszabb-rövidebb ideig tartó előadássorozatban mindkétnembeli ifjúságunk előtt feltárták a házasélet nagy kérdéseit. Az első férjképző akadémia Kecskeméten nyílt meg a múlt években, az ottani Keresztyén Ifjúsági Egyesület rendezésében. A református egyházi életnek legkiválóbbjai szolgáltak előadásokkal. Múlt év őszén a fasori református egyház tartott egy, a kecskemétihez hasonló sorozatot, melynek keretében egyházunk is megszólalt. Nemrégiben a pécsi evangélikus és református egyházközség kezdte meg ilyen előadásait. Méreteiben és kihatásaiban kétségtelenül az eddigiek közül legnagyobb a kecskeméti. A Kecskeméten elhangzott előadások könyvalakban is megjelentek. Nagy élvezettel és örömmel forgatom az ízlésesen kiállított két testes kötetet. Az elsőnek címe: ,,Nékem olyan asszony kell...” A kecskeméti feleségképző akadémia előadásai. (Kecskemét, 1938. — Kiadta a Kecskeméti Református Leánykor.) 168 lapos könyv.*) Előszót dr. Vass Vince írt. Utal arra, hogy a mi korunkban válságba jutott a házasság. Ma azonban majdnem mindenki azt hiszi, hogy ennek a válságnak okai nagyrészt anyagiak. Igaza van, amikor azt mondja: ,,Sokszor kell látnunk, hogy a mai fiatalság lelki és erkölcsi téren még annyira sincs felkészülve a házasságra, mint anyagi téren”. A feleség és férjképző akadémiák feladatát abban látja, hogy a „keresztyén világnézet talaján állva világítsuk meg a házasság kérdéseit. Annak testi, földi, gazdasági vonatkozásait is a Lélek világossága alá helyezzük”. Örömmel állapíthatjuk meg a kiadott könyvekből, hogy feladatukat nagyszerűen megoldották. Nevezett férj- és feleségképző akadémia minden szempontot figyelembe vesz és igyekszik reális lenni. Nemcsak az anyagi részét tárgyalja a házasságnak, hanem a lelkit is. Bőven tárgyalja a szerelmet. Igaza van, hogy csak valami megmagyarázhatatlan álszeméremnél fogva nem tárgyaljuk az életnek ezt a hatalmas valóságát komolyan. Költők, riporterek, vasárnap délutáni korzó, színház, mozi teregeti ki a szerelem kilengéseit, túlkapásait, elferdüléseit. Pedig az igazi szerelemről nem szégyen, hanem kötelesség Isten és emberek előtt szólani. Valamelyik jóbarátom mondotta, amikor meglátta kezemben ezeket a könyveket, hogy előttünk erről mindig hallgattak. Iskolában, otthon és társaságban egyaránt. Itt van hát az ideje annak, hogy szembenézzünk ezekkel a kérdésekkel. A könyv egyes fejezeteiben kitér jelentékteleneknek látszó dolgokra, amelyek azonban valójában nagyon is fontosak. (Lásd: „Szeresd a virágot, Az otthon esztétikája, Ruha teszi-e az embert?” stb. fejezeteket!) Van bátorsága ahhoz, hogy a szexuális részt is tárgyalja, még hozzá komoly bibliai alapon. („Mit viszek a házasságba?”) Ez a könyvnek legfontosabb része. Muraközv Gyula: )VA lélek szerepe a házasságban” c. szólott. Cáfolja azt a közmondást, hogy meglátni és megszeretni egy pillanat műve. Szól a házasélet nagy egységvoltáról. „Többé nem én, nem te, hanem új személy van: mi. T. i. két lélek összeolvad és a léleknek megvan az a vonása, hogy úgy olvadjon össze, mint két sugár, mint két folyó összeolvad.” Jó lett volna azonban, ha a szexuáletikával és az eugenika kérdésével részletesebben és a kérdések fontosságához mérten foglalkozott volna. Igaz, hogy már bevezetésében elismeri, sok kérdés vár még tisztázásra és megvilágításra. Ez csak kezdet volt. Reménységgel és biztató ígéretekkel kecsegtető kezdet. Bizonyos, hogy a jövő nem is várt lehetőségeket fog feltárni, ha nem hal el a felelősség és maguk az egyházak veszik kezükbe ezeket a dolgokat. Az egész vállalkozásnak és a könyvek kiadásának nagy nemzetépítő jelentősége van. Még most reménytelennek látszik ez a vállalkozás, mert széttekintve magunk körül, láthatjuk, hogy ma a házasságok nem az égben, vagy a *) A másodiknak címe: „Nem jó az embernek egyedül lenni." (Férjképző akadémia előadásai. Kiadta a Kecskeméti KIÉ. 1940. 172 lap.)
