Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-03-22 / 12. szám
hmmselet az átlag életkor 70 év, a széptudományi szakon átlag 66 év, a bölcsészeti es társadalmi alosztályon 69 év és így tovább. Hangsúlyozzuk, hogy nem tartjuk komolynak az ilyen megállapításokat. A Tudományos Akadémiák a világ minden táján az idősebb tudós generációkat foglalják magukba, mert megállapodott, kiforrott s teljes igaz- ságú tudományos eredmények szellemi atyjait szokták magukba felvenni. Nevetséges lenne a Magyar Tudományos Akadémia is, ha suttyó legénykék ülnének soraiban. Az Akadémia tagválasztásába nem jó beleszólni, mert kívülről nem lehet felelősséget vállalni az ő legbensőbb jogáért. (Az Egyedül vagyunk, az imrédysták havi eszmeterjesztője például azt ajánlja, hogy Milotay Istvánt válasszák be a Tudományos Akadémiába!) De azért el lehet gondolkozni azon, hogy éppen egy ilyen korfodulón, amelyben élünk, üdvös-e, ha csupa ilyen idős tudós ül az Akadémiában. Minden tiszteletünk az öregeké, de legalább ennyire tiszteljük a vajúdó korszakot is, melyben a magyarság évszázadokra döntő módon kell cselekedjék. Mi az Akadémiának nem ajánlunk tagokat, csak tisztelettel kérjük, mél- tcztassék figyelmét a magyarság sürgető sorskérdéseinek tudományos előkészítése felé fordítani, abban tevőlegesen résztvenni, s ne pont a Magyar Nemzetben, s ne pont az Etymologiai szótárra és a népdalgyüjteményre hivatkozva védje meg Széchenyi örökét. dyl. Nagyheti csendes napok Máriabesnyőn Az Országos Luther Szövetség egyházunknak az értelmiséghez tartozó világi férfiai részére április 5—8-án Máriabesnyőn evangélizáló konferenciát tart. E nagyheti lelki elcsendese- désre hittestvéri szeretettel hívja egyházunk világi vezetőit és egész férfi értelmiségét. Az evangélizáló előadásokat Túróczy Zoltán tiszakerületi püspök fogja tartani. 8-án este úrvacsoraosztás zárja az evangélizációt. Az evangélizáció színhelye: Mária- besnyő, Besnyő- (Weiser-) üdülő, Feny- vesi-főút 18. (Budapest—Aszódi vasútvonalon.) Telefon: Máriabesnyő 9. Jelentkezés határideje: március 28. Jelentkezés csak az egész konferenciai időre lehetséges. — Utazás: Vonatok indulnak Bpest, k. p. u.-ról: 14.25, 15.30, 16.18. Menetidő: 1 óra. Közös indulás: 16.18-kor. Közös visszautazás: 8-án este 9.15-kor Budapestre. — Menetdíjkedvezmény: a szokásos vásár 1.30-ba kerülő igazolványával Budapestig 50% menetdíjkedvezmény élvezhető. — Ellátás: Kezdődik vacsorával 5-én, végződik vacsorával 8-án. A teljes ellátás napi háromszori étkezéssel, jelentkezési és részvételi díjjal, 2—3 ágyas, folyóvizes szobában mindent beleértve (borravaló, adó, fűtés, stb.) 24 P. Az új épületben 28 P. (Az új elhelyezést — figyelembe véve az óhajtásokat — a konferencia rendezősége eszközli.) A résztvevőket a vasúti jegy 4 Dettingeni Te Deum és Kodály: Psalmus Hungaricus volt a műsor. Tavaly két előadást terveztek és három lett belőle, zsúfolt házak mellett; idén csak egyet terveztek, de már az előadás megkezdése előtt kint volt a tábla: a nagy érdeklődésre való tekintettel megismételjük. A bevétel bizonyosan nagyobb lett volna, ha a szokásos akadémiai árakon rendezik a hangversenyt, de nem szólt volna azokhoz, akikhez így szólt. Eddig ugyanis valahányszor „egyházi” jellegű mű előadásán jelen voltam, mindig meg kellett állapítanom a keresztyén közönség hiányát. Emlékszem pár éve egy nagycsütörtök este, az egyik passió előadásán, legalább is szemre, csak azok voltak keresztyének, akiket vagy mint protestáns lelkészeket ismertem, vagy kát. papi ruhában jelentek meg. Most azonban a keresztyén közönség volt túlsúlyban. A Soli Deo Glória egyik csopontja testületileg vonult ki és szép számú Luther rózsás ifjú volt látható. (Vájjon az Egyetemi Luther Szövetség nem jöhetett volna szintén testületileg?) Bizonyságául annak, hogy ahol megvannak a szükséges előfeltételek, ott meg van a siker is. Lássuk be, hogy annak az őrségváltásnak, amelyről annyit beszélünk, előfeltételei vannak. Áldozat és fejlődnivágyás. Tudatos munka, határozott cél. Dizőz-parádék, jazz-olimpiászok és cavalcadék látogatása nem jelenti az új magyar életben való létjogosultságot. Őrségváltásnál csak azoknak lehet helye, akik értékesebbek, tisztábbak és határozottabbak tudnak lenni, mint azok, akiket bírálnak és mint azok, akiket le akarnak váltani. És azoknak, akik erre az útra rá akarják segíteni az új nemzedéket, szeretettel és áldozattal, mint a zeneakadémia említett professzora. Kemény Péter. Uj szántás Alig három esztendeje, hogy a finn testvérek által megindított munka Nagytarcsán kivirágzott és a gyümölcs a Tessedik Sámuel evangélikus népfőiskola. Sőt ez a gyümölcs nem maradt önmagában, hanem másik gyümölcsöt is hozott: 1940 őszén Orosházán megindult a második evangélikus népfőiskola. A széltében-hosszában divatos szónoklatok és hangoskodások között mi csendesen és hangtalanul, de kitartóan végezzük munkánkat. Pedig jogunk volna az elsőség dicsőségét learatni, hiszen mint sok minden másban, úgy ebben is evangélikus egyházunk volt az első, mely utat mutatott magyarságunk nagy kérdéseinek megoldásában. Valljuk azt, hogy magyarságunk súlyos kérdéseit népfőiskolák nélkül megoldani nem lehet. Mert mit is akar a népfőiskola? Hallgassuk meg egyik tanulójának véleményét: „... ennek a parasztiskolának az a célja, hogy a parasztságot felkarolja, művelje és Krisztus Igéjének megismertetése és az emberi bűn feltárása által Krisztushoz vezesse”. Mivel ilyen célkitűzésről van szó, nem elégedhetünk meg hézagos népművelési tanfolyamokkal, szakoktatással, hanem szükségünk van arra, hogy a fiúk öt hónapon keresztül együtt éljenek és együtt nevelkedjenek. „Célját abban éri el a népfőiskola, hogy minden népfőiskolás tisztán látja, miért van szüksége a parasztnak arra, hogy Krisztusban élő ember legyen. Ennek tudatában indul meg a harc a fiúk lelkében, hogy mindazt, ami hitetlenséget támaszt, kivessék onnan. Az ország minden részéből összegyűlt ifjak között nagyok a vélemény különb ségek és nagy szóharcok keletkeznek, de addig beszélünk róla, míg kialakul közöttünk egy egységes vélemény, ami aztán öntudatos meggyőződésünkké válik. Minden ilyen beszélgetésünknek az az eredménye, hogy kérdéseink megoldásánál legfőképpen Krisztus erejére van szükségünk”. Lássuk egyik legényünk véleményét arról, hogy mit nyer egyházunk ez által: „... a népfőiskola azt a célt szolgálja, hogy a Krisztus és az egyház fényét visszaadja. Katonákat nevel a népfőiskola Krisztusnak, katonákat, akik meg tudnak állni abban a harcban, amit a Sátán vezet a keresztyénség ellen. Ezek a katonák olyan fegyvert kapnak, amit semmiféle harcikocsi, vagy halálsugár nem tud ártalmatlanná tenni”. De nemcsak az egyháznak szolgál a népfőiskola: „Krisztuson és az egyházon keresztül szolgálja a nemzetet is. A parasztság és a közép- osztály közötti ellentétek kiküszöbölése által a népfőiskola új magyar jövőt akar építeni”. Hogyan látja ezt egy másik tanuló: „A paraszt■
