Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-02-09 / 6. szám
ö. szám ÉVflfo GÉLIKUS ÉLET 47. oldal cserélné ezeket a szétszórtan fekvő leikészföldeket és adna helyettük egy vagy több birtoktestben fekvő nagyobb ingatlant, melyet nagybérlőknek adnánk ki, akkor — tekintve, hogy a nagybirtokok után haszonbér gyanánt holdanként legfeljebb csak 1 q nettó bért remélhetnénk — a 6030 q búza helyett 3000 q-t kapunk, melynek pénzértéke — szintén 14 P-vel számítva — csak 42 0)0 P! Úgy, hogy már ennél az egyetlen egy tételnél is akkora hiány mutatkoznék, hogy nemcsak a szórványok lelki gondozására nem maradna semmi, de kérdés, hogy a lelkészfizetések tedezctéröl is tudnánk-e 100°o-ig gondoskodni? (Arról, hogy az egyházkerület vegye házi kezelésbe ezeket a nagyobb birtokokat, természetesen beszélni sem lehet, mert ehhez legalább fél millió P tökére volna szükség, amelyet előteremteni nem lehet.) De nemcsak a fedezetrovata nem alapszik reális számításokon, hanem a szükséglet rovata sem. Farkas Zoltán ugyanis a szükségletek megállapításánál a mai generáció szolgálati éveit veszi alapul; hogy pedig ez mennyire labilis alap, mutatja a következő: Míg ugyanis ma az 5 legnagyobb fizetési osztályban az ö számítása szerint összesen csak 22 lelkész van, fbár én ezt is kétségbe vonom, mert a legmagasabb fizetési osztályban, hová én is tartozom, rajtam kívül csak puszta emlékezetből is még 5 lelkészt tudnék felsorolni ,holott ő ebbe az osztályba csak hármat vesz fel) — 15-30 év máivá ugyanezen fizetési osztályokban, — a halálozási °/o-ot is leszámítva, — 55 lelkész lesz, úgy hogy ez a mai állapottal szemben óriási tehertöbbletet jelent! Kér- kem: honnan veszi erre majd a fedezetet? Azt sem szabad felednünk, hogy kerületünkben több filiálés gyülekezet van, ahol a lelkészi hiványt lótartási kötelezettség is terheli. A javaslatban ennek fedezetéről sincs gondoskodás, — valamint nincs gondoskodás a szükségképen felállítandó központi pénztár személyi és dologi kiadásainak fedezéséről sem! ! A fentiek azt hiszem mindenkit, aki a dolgok mélyére tekint, meggyőzhetnek a felől, hogy a javaslatnak számításai nem reálisak, keresztülvitele nem lehetséges, — sőt a gyülekezetek és lelkészek nagy többségére nem is előnyös, — miért is legjobb lesz azt teljesen levenni a napirendről és ehelyett egy olyan tervvel foglalkozni, mely a kisebb jövedelmű lelkészek helyzetén könnyítene, s ezzel kapcsolatban a szórványkérdést is közelebb vinné a megoldáshoz. Erre nézve nekem volna egy szerény javaslatom, mely a következő: t. Emeltessék fel a gyülekezetek közalapi járuléka fejenként 5 fillérrel; ez kitenne a mi kerületünkben évi 8.800 P-t. 2. Töröltessék el úgy a kerületnél, mint az egyetemes egyháznál mindenféle napidíj. Ez csak a dunántúli kerületben kitenne körülbelül 2000 Pét. 3. Egyéb közigazgatási költségeknél is meg lehetne takarítani évenként körülbelül 2000 Pht. Ez összesen kitesz 12.800 pengőt, mely összegből — számításba véve azt, hogy bizonyos összeggel a felállítandó missziói központok is hozzá tudnának járulni^ a lelkészfizetésekhez — legalább 5—6 új missziói lelkészi állást lehetne kerületünkben megszervezni. Az ezen túl fennmaradó összeget pedig a koncaiéban nem részesülő, már megszervezett missziói gyülekezetek segélyezésére lehetne fordítani! Tompa Mih'ály. Aki a valóságnak birtokában van, könnyen tud beszélni. Az ékesszólás mindig csak a dolgok ismerete után következik. Ezért áltatják magukat azok, akik a dolgok ismerete nélkül akarnak ékesszólásukkal kitűnni. Én sem tudok puszta beszédművészetből prédikálni. Luther. | • I HÍREK. I • | Ti t limn i mii i tíí 111 int 1111111 ii 111 h i ui ni i' 11 ii ni 1111 iimiMti i ii mi ii i in ii mii i ii i in 11111 in ii i ii ii iiii 11 ii mi H Tn i i 11111 mi ii i n VIZKERESZT UTÁNI 5-IK VASÁRNAP. Máté ev. 13:24-.10A Sátán sohasem vet rossz magot a suját földjébe. A Sátán mindig a máséba vet. S mindig oda, ahol' mür-már megindul a jó mag áldott növése. Titokban teszi, amikor senki nem figged rá, amikor mint az alvó emberek, teljesen gondtalanul, mindenről elfeledkezve élünk. Minden, ami hozzánk tartozik, te t, lélek, akarat, gondolat, álmodozás, minden Istené. Mi vagyunk az ő szántóföldje, amelyen ál- lananan munkálkodik, puhít, szenvedéssel megszánt, hogy befogadjuk Igéjét, azzal egyesülve egyek legyünk s hasonlók a mennyek országához. A Sátán azonban mindent gyűlöl, ami Istené. Abban tetöződik munkája, hogy elhiteti: Isten nem vet tiszta magot tz szántóföldbe. Isten csodálatos nyugalommal várja az eredményt. Vájjon kicsoda az, aki ilyen nyugalommal néz az ö ítélete elé? — Diakonissza-avatás. A deáktéri templomban február 0-én a 11 órakor kezdődő istentisztelettel kapcsolatban diakonissza-avatás lesz. Az istentiszteletet és az avatást D. Raffay Sándor püspök végzi. — Halálozás. Evangélikus egyházunknak ismét gyásza van. Iglói Szontagh Tamás, ny. földtani int. igazgató, udvari tanácsos, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége (TESz) egyik alapítója és örökös elnöke Révfülöpön elhunyt. Temetése a Budapest—farkasréti temetőben volt február 3-án. Szontagh Tamás tudományának külföldön is ismert művelője volt. A világháború után egyik első vezetője volt minden munkának, mely a nemzetünk igazaiért való küzdelmet ts a megrendült lelkeknek az újjáépítés kötelességében való összefogást megkezdette és megszervezte. Egyházi életünkben is mindig keresett munkát és szívesen szolgált. Évtizedeken át volt a pesti magyar egyház presbitere. Igazságos, hűséges, puritán gon- dolkozású magyar evangélikus férfi volt. Mint a szarvasi evang. gimnázium neveltje, mindvégig nagy szeretettel vett részt a szarvasi öregdiákok szövetségének életében is. Temetését D. Raffay Sándor püspök végezte s kiemelte egyéniségének szerénységét, meggyőződéseinek bátor szolgálatát, példaadását a tisztes gondolkozás és a bizodalmas hit tekintetében. Valóban beteljesedett rajta a temetésére választott szentige: »Az Úrhoz ragaszkodott és el nem hajolt tőle és megőrizte az ő parancsolatait. Es vele volt az Ur mindenütt és ahová csak ment, előmenetele volt.« fKir. II- 18:6—7.) Emlékét, eszményeit és példáját őrizzük meg. Sass Béla, a pesti magyar egyház tíz éve nyu- galombavonult vallástanára Budapesten elhunyt. Temetésének időpontja lapunk zártakor még nincs megállapítva. — Kitüntetés. A kormányzó beczkói Bíró Henrik kormányfötanácsost, az ismert műgyűjtőt a hazai képzőművészet támogatása körül évtizedeken át szerzett érdemeiért elismerésével tüntette ki. — Évi jelentés. 1935. évi statisztikai adatok: Diósgyőr. A gyülekezet lélekszáma: 599. Keresz- teltetett: 6 leány, 9 fiú, összesen 15. Konfirmálr tatott: 8 leány, 9 fiú, összesen 17. Házasságát megáldana: 13 pár, 2 pár tiszta ev„ 7 pár ref. vallásával vegyes, 4 r. kát. vallásával vegyesf Reverzális: 3 javunkra, 1 ellenünk. Meghalt: 11 nő, 4 férfi, összer sen 15. Úrvacsorát vett: 133 fi, 244 nő, összesen 377. Egyházunkból kitérés nem volt, hozzánk tért; 10 férfi és 10 nő. összesen 20. 1932. évtől egyházközségünk, betérések útján, a kitéréseket a betérések számából levonva, 42 betérővel szaporodott. Kará-
