Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-11-15 / 45. szám
1936. november 15. EVANGÉLIKUS ÉLET 341. oldal hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.« (Ján. 3:16.) Hogy ezt mennyire nehéz igazságul elfogadni, annak élő bizonysága a római katolikus tanítás. Az Isten azt mondja, aki hisz a Jézus Krisztusban, az üdvözöl. A római felekezet ellenben így tanít: ez nem igaz, neked cselekedeteid által Toll kiérdemelned bűneid bocsánatát. így Krisztus csak dekoráció, sallang lesz a keresztyénségben, aminek bizonyítéka Bilkei munkája is. A 10. oldal 1. bekezdésében ugyanis összefoglalja egyházának az üdvösségről szóló tanítását, de ebben véletlenül sem esik szó a Jézus Krisztusról. (Folytatjuk.) Mórocz Sándor. Evangélikus arcképek Tomka-Szászky János. hitka tehetségű s szilárd jellemű férfiú volt Tomka-Szászky dános, korának egyik kivált) és országosan ismert történettudósa. Már akkor foglalkozott a magyar történelemmel. mikor a magyar történetírás még a gyermekkorát élte. Evangélikus lelkész és gimnáziumi tanár volt Tomka-Szászky János. a XVIII. század szellemi életének egyik kimagasló alakja, ki 1700-ban szülét tett Folkusfalván (Tárócz vármegyében). Ilégi felvidéki nemesi csalóid sarja volt, Szászky neve onnan eredt. hogy nagy- atyja Túrócz-vármegyéböl elköltözve a Zólyom melletti Szászon telepedett le. A család eredeti neve Tomka volt. A nagy atya névváltoztatása veszélybe sodorta a család nemesi jogait s Tomka-Szászky János volt az. aki megmentette azt azáltal. hogy újból felvette a Tomka« vezetéknevet. Mint diák Jénában fejezte be tanulmányait s bár több bíztatást kapott, hogy külföldön maradjon, mégis kötelességszerüen sietett visz- sza hazájába. Győrött vállalt papi és tanári állást. 1732-ben pedig a pozsonyi evangélikus gimnázium tanára lett. ahol a híres Bél Mátyás is tanított akkor. 1731-ben saját felelősségére Magyarország történetét kezdte tanítani. ami abban az időben bátor kezdeményezés volt s országos feltűnést keltett. Magyar Önképzőkört is alakított s maga köré gyűjtve nagyobb tanítványait. buzgó lelkesedéssel sarkalta őket a magyar nyelv, irodalom, s ióörténet- t adom árny művelésére. 1717—1760-ig ti gimnázium rektora volt. Meghalt 1762-ben Pozsonyban. Tom ka-Szászky Já n os tört éne ttud om á n yi munkássága maradandó értékű. Munkáinak jelentőségét eredetiségük adja meg. Latin és magyar nyelven írt. Legkiválóbb munkája Jntroductio in geographiam Hungáriáé antiqui et medii aevv , mely Pozsonyban jelent meg, halála után 1781-ben. Ennek a munkának a kézirata a Nemzeti Múzeumban van s erre jegyezte fel Fejérváry Károly, a jeles történettudós azt. hogy nyomtatásban való megjelenése Jarénák István érdeme. E munka különös értékét az adja, hogy a mellékelt hat térkép közül kettő Anonymus 1716-ban kiadott krónikája nyomán készült. Tomka-Szászky János ezek alá 1750 17öl. évszám-megjclüléseket írt. ami azt jelenti, hogy Hell Miksa híres Anonymus-térképél nem kevesebb, mint 20 évvel megelőzte. A hozzájuk írt szöveg szintén nagyjelentőségű, mert ezekben találjuk meg Anonymus régies írásmódban írott magyar helyeinek helyes megfejtéséi és magyarázatát. Az emlékezés, azaz feladés nagy rostáján sokszor a legkiválóbbak is kai észtül hullanak. Nem szabad, hogy Tomka-Szászky Jánosnak ez legyen az osztályrésze. Mi evangélikusok. kik büszkén valljuk öt a magunkénak, ezzel a szerény megemlékezéssel hódolunk emléke előtt. Káros// Pál. A zsinat törvényalkotó munkája. November 10-én délelőtt megkezdette a zsinat érdemleges munkáját. Az Üllői-úti egyetemes székház imatermében, melyet ez alkalomra ülésteremmé alakítottak át, a zsinat tagjai majdnem teljes számban megjelentek, a kiegészítésül választott 12 taggal együtt. D. Geduly Henrik püspök, a zsinat egyházi elnöke megnyitó imája után a zsinat Dr. báró Rad- vánszky Albert elnöklete alatt az egyeztető bizottság által elkészített ú. n. kék füzet alapján megkezdette a zsinati törvényjavaslatok tárgyalását. Dr. Mikler Károly előadó hosszabb beszéddel vezette be az alkotmány és közigazgatási javaslat vitáját. Beszédében ismertette a legutóbbi zsinat óta elfolyt időt, a zsinat előkészítő munkálatokat, a régi törvény- könyv átdolgozásának szükségességét és egyenként foglalkozott a törvényalkotásba felvett kérdésekkel. Kiemelte a presbitériális rendszer kiépítésének szükségét, a nők jogainak kiterjesztését, képviselőtestületek alakítását, szórványkérdés, háztartási kérdések, törvénykezés, tanügyi és szociális kérdések korszerű rendezése szükségét. A javaslat felett megindult általános vitában sokan vettek részt és az alkotmány és közigazgatási javaslatot általánosságban elfogadták és áttértek a javaslat részletes tárgyalására. A hitelvi alapról szóló ünnepélyes nyilatkozatot kisebb változtatások után a lapunkban most közölt szövegben egyhangúlag fogadták el. Ezután az egyház jogi fogalmának meghatározása következett. 1 E szakasz szövege szerint a magyarországi ágostai hitvallású evangélikus keresztyén — röviden: evangélikus — egyházat híveinek összessége, mint közös vallásgyakorlat végett közjogilag szervezeti testület alkotja. A magyarországi evangélikus egyházat a más országokban élő evangélikus egyházakkal a hitvallás azonossága, a más országokban élő magyar evangélikus egyházakkal pedig, a múltban gyökerező történelmi jogon kívül, a lelki közösség fűzi egybe. Ezután az állami hatóságok jogsegélyének igénybevételéről (jus advocatioe) szóló 2. és 3. §-t hosz- szabb vita után elfogadták. A 4. §'• a régi E. A. 11. §-a helyébe jön és az egyházi hatalom forrásáról szól. Stiláris módosítások után a javaslat szövegét fogadták el. A vita során D. Raffay Sándor püspök az egyház lelkészi és világi elemeinek teljes és harmonikus együttműködéséért szállott síkra. Felszólalásában kiemelte, hogy nem a lelkészek százai, hanem a hívek százezrei tartják fenn az egyházat, a világiaknak tehát az evangélium »egyetemes pap-
