Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-11-01 / 43. szám
V. árfolyam 1936. norember 1. 43. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST VII. DAMJANICH-u. 28b- Telefonszám: 1-335-92. Kiadja az ORSZÁGOS LUTHER SZÖVETSÉG EGYH ÁZT ÁRSAD ALMI, KULTURÁLIS ÉS BELMISSZIÓI, EGYHÁZPOLITIKAI HETILAP. A szerkesztésért felelős: KEMÉNY LAJOS. Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre 4.40, félévre 2.20 pengő- Postai csekk száma: 20.412. Felelős kiadó: Dr. FRITZ LÁSZLÓ. TARTALOM: D báró Radvánszky Albert: Régi és új ellenség. — Szabó József: Emberi alkotás-e a reformáció, vagy Isten műve. — Scholz László: Az igehirdető Luther mai mondanivalója. — Dr. Dómján Elek Isten a mi erős várunk. — Dr. Pazár Zoltán: Még egy szó az Erős vár-hoz. — A zsinat második ülésszaka. RÉGI ÉS ÚJ ELLENSÉG. (D. báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő megnyitó beszédéből.) Kétszázötven évvel ezelőtt a két táborra szakadt nyugati keresztyénség rádöbbent arra a veszedelemre, amelyet számára az izlám jelentett. A közös veszedelem nagyságára való ráeszmélés eldöntötte a nyugati keresztyénség két tábora között a válaszfalat. A közös veszedelem megszüntetésére egyesült a kettő. Protestáns és római katolikus népek egyesült erővel ostromolták Buda falait. A küzdő seregek soraiban minden ellentétet félretéve, harcoltak a magyar protestáns és római katolikus hősök is. És a keresztyén egység kivívta a diadalt. Hog y az egykor közös veszedelem és az az ellen való eredményes összefogás emléke milyen élénken él még ma is a nyugati keresztyénség lelkében, annak bizonysága volt, hogy Budavár visszafoglalásának kétszázötven éves jubileumi ünnepén a keresztyén államok úgyszólván kivétel nélkül képviselve voltak. Ha a közös veszedelem felismerése és az az ellen való összefogás szükségességének tudata ilyen erővel élne és hatna ma a keresztyénség lelkében, nem kellene a ma ugyancsak közös ellenségének láttán olyan aggódással néznünk a jövő elé. Uj ellenség támadt ugyanis a régi helyén és pedig ádázabb, hatalmasabb és veszedelmesebb annál és ha nem indult még el a harcászati technika félelmetes fegyverzetével a nyugat elleni írtó hadjáratra, erre félre nem ismerhető előkészületeket tesz. Előőrsei már lerakták, több helyt fel is robbantották az aknákat és engedelmes eszközévé tették—a nép bűnözésre hajlamos és megtéveszthető rétegeit széles e világon. A kommunizmus világagi- tációja és hadikészülődése nemcsak a gazdasági, társadalmi és politikai rendszer ellen irányul. Mivel tudja, hogy a fennálló világrend megsemmisítése teljessé csak úgy válhat, *ha előbb megsemmisül az azt fenntartó legnagyobb erő, a keresztyénség, .azért a kommunizmus legnagyobb ellenségét a keresztyénségben látja, elsősorban tehát annak létére tör, miközben a menny és emberszívek trónjáról le akarja taszítani magát az Istent. Ho*gy az atheizmus számára mennyire előkészítette már a keresztyén nyugaton a talajt, mutatja a tény, hogy atheista propagandájának központját keresztyén országok fővárosába helyezte át. Azt hiszem, indokolásrá nem szorul, mint kellene ennek a ténynek egy csapásra megvalósítani a keresztyén egységfrontot! De ehelyett mit látunk? Egyrészt olyan bizalmatlanságot, meghasonlást, ellenségeskedést a keresztyén államok között, amely már- már háború kirobbanásával fenyeget, másrészt olyan meg nem értést, visszavonást maguk a keresztyén egyházak között, amely a létükre törő kommunizmusnak öntudatlanul is legjobb szövetségesévé válik. Buda falai alatt a keresztyénség egysége valósággá lett és diadalt aratott. Jaj a keresz- tyénségnek, ha a kétszázötven éves jubileum alkalmából meg nem hallja és meg nem szívleli az abból hozzá szóló, a keresztyén népek és keresztyén egyházak összefogását sürgető intelmet.