Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-10-18 / 41. szám

310. oldal.

EVANGÉLIKUS ÉLET

1936. október 18.

keresztyén egyház szertartását méltatta. Ez is nagy érdeme a mai, nem éppen barátságos felekezetközi viszonyok között! ügy érezzük, hogy remek helyszíni közvetítésével nagy szolgálatot tett a magyar nemzeti ügynek és a felekezeti békének is.

*

Teljessé azonban akkor lett volna ez a közvetítés, ha beszámolhatott volna még valamiről, ami elmaradt.-Budapest katolikus templomaiban nem harangoztak a magyar miniszterelnök temetésekor, mert evangélikus vallású volt. Igaz, hogy mi akár száz példát is tudunk felhozni arra, hogy vidéken a katolikus plébános temetésekor az evangélikus templom harangjai is megszólalnak, de most éppen ennek az ellenkezőjét kaptuk. A temetési menet ugyanis csupán két templom előtt haladt el. Az egyik volt a Bazilika. Tizenkétóra után hét perccel ért a koporsó előtt menő evangélikus papság a Bazilika elé. Hallottuk már mesz- szebbről a harangszót és természetesnek találtuk. Mikor azonban két percnyire voltunk a Bazilikától, a harang elhallgatott, mert hiszen déli harangszó volt csupán. Elismerjük, hogy a véletlen tette ilyen feltűnővé az elhallgatást, de kétségtelenül éppen olyan kínosan érintett mindenkit, mint 1927. novemberében, a Kos- suth-szobor leleplezésekor, amikor szintén egyedül a katolikus egyház koszorúja maradt el a szoborról. Nagyon sajnáljuk, hogy így történt.

Az evangélikus templomok harangszavából a Rákóczi-úti templomé maradt meg a résztvevők emlékezetében, amelyik már akkor fogadta a menetet, mikor az befordult a Nagykörút kereszteződéséből. Ebből nyilvánvaló, hogy ha nincs útközben evangélikus templom, egyáltalán nem találkozott volna a temetési menet harangszóval, megint csak a magyar keresztyén testvériség szégyenére, hogy az még a koporsónál sem tud illendően találkozni.

A zsinati javaslat alkotmány- jogi és közigazgatási részéből.

I. FEJEZET.

A magijai országi evangélikus eggház fogalmának meghatározásáról.

1- §•

A magyarországi evangélikus egyházat, melyet ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyháznak is neveznek, híveinek összessége, mint közös vallásgyakorlat végett közjogilag szervezett testület alkotja. A magyarországi evangélikus egyházat a más országokban lévő evangélikus egyházakkal a hit és lélek kapcsolata fűzi egybe, a más országokban élő magyar evangélikus egyházakkal pedig a lelki közösség.

Más országok területén lévő evangélikus egyházi szervezetek csatlakozása kérdésében az egyetemes közgyűlés határoz.

Az 1891—1894. évi zsinaton alkotott Egyházi Alkotmány (a jelen törvényben röviden E. A) 1. §-a hatályát veszti.

II. FEJEZET.

Az állá mi hatóságok segédkezess.

2- §•

Amennyiben az egyházi szervek saját hatáskörükben hozott szabályaikat, határozataikat s ítéleteiket önkormányzatuk keretében nem foganatosíthatnák, minthogy az egyház önkormányzati joga, intézményei és törvényei az állam oltalma alatt állanak, azok végrehajtása végett jogosítottak az egyházi törvényben megjelölt esetekben az állam hatóságainak segédkezését és eljárását igénybe venni (jus advocatiae).

3. §•

Az állam segédkezése és eljárása az országos törvények által megszabott keretek között igény- bevehető:

a) az egyházi törvények és törvényes szabályrendeletek alapján az illetékes egyházi hatóságok által törvényes hatáskörükben jogerős határozattal kirótt egyházi és iskolai adó, országos közalapi, nyugdíj és gyámintézeti járulék, szolgálmányok, tartozások és az egyházi bíróságok törvényes hatáskörében hozott jogerős ítéleteivel kiszabott marasztalási összegek és pénzbüntetések biztosítása és behajtása céljából;

b) az egyházi hatóságok és bíróságok által egyházi tisztviselőnek hivatalába behelyezése, felfüggesztése, hivatalvesztése, vagy állásába visszahelyezése, valamint az alkalmazottak élbocsátása iránt hozott jogerős határozatnak, ítéletnek és intézkedésnek bármelyik fél ellenszegülése esetén végrehajtása céljából;

c) az egyházi bíróságok által megidézett, de meg nem jelent, vagy vallomást tenni s azt esküvel, esetleg fogadalommal megerősíteni vonakodó tanú és szakértő kihallgatása és megesketése céljából;

d) az egyházi hatóságok és bíróságok tagjainak és kiküldötteinek ily minőségükben való eljáró ukban karhatalommal megvédelmezése céljából.

Az a), b), o), d) pont esetén az elsőfokú egyházi hatóságok az állami, törvényhatósági, vagy községi közigazgatási hatóságok eljárását közvetlen megkeresés útján veszik igénybe. Sikertelenség esetén az egyházmegyei elnökség intézkedés végett a megkeresett hatóság felügyelő hatóságához fordul.

Az elsőfokú hatóság mulasztása vagy késedéi- mezése esetén annak e jogait a közvetlenül felettes egyházi hatóság gyakorolja.

A biztosítás és behajtás céljából kimutatott összegek valódiságát és fennállását az esperes igazolja.

Egyházi bírósági ítélettel kimondott marasztalásnak, vagy pénzbüntetésnek az a) pont szerinti végrehajtása iránt, valamint a c) pont esetében az első fokon eljáró egyházi bíróság elnöksége az állami hatóságokat közvetlenül keresi meg, sikertelenség esetén pedig a megkeresett hatóság felügyelő hatóságánál tesz panaszt. I

Az állami hatóságok a megjelölt esetekben az eljárást kötelesek az országos törvények korlátái között teljesíteni; az egyházi határozat és ítélet érdemi részét nem vizsgálhatják felül, csak abbó[l a szempontból, vájjon az az ügy, amelyre a határozat, vagy ítélet vonatkozik, az eljárt egyházi hatóság ügykörébe tartozik-e, s hogy a határozat, vagy ítélet alakilag jogerős-e.

Az államnak itt tárgyalt segédkezése és eljárása s a végrehajtásnak a hatósági közegek által való foganatosítása csak az ebben a §-ban meghatározott esetekben és terjedelemben van biztosítva.

Az E. A. 5- §-ának második bekezdése, továbbá

6—8. §-a hatályát veszti.

III. FEJEZET.

Az eggházi szervezet általánosság rw.

4. §.

A magyarországi evangélikus egyházban a hatalom forrása az egyházközség, vagyis az egyház- megyei, egyházkerületi s. egyházegyetemi hatóságok-