Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-10-11 / 40. szám
1936. október 11. EVANGÉLIKUS ÉLET 301. oldal. Evangélikus arcképek. Serédi P. Lajos. .1 tiszta szír embere, az aranykedélyü férfi, Isten parancsolatát örömmel teljesítő bíró. bölcs és jóságos tanár roll Serédi P. Lajos. Már több mint 10 éve alussza békés síri álmát a here pasi-úti temetőben, emíéke mégis olya)) elevenen él mindazok lelkében, akik őt ismerték és szerették. Azaz csak ismerték! Mert akinek megadatott, hogy Serédi P. Lajost megismerje. annak feltétlenül meg is kellett szeretnie öt. Serédi P. Lajos tisztes iparos szülőktől született 1800-ban Veszprémben. Erős katolikus nevelésben részesült, hiszen szülei is hit- buzgó katolikusok voltak s Veszprém már akkor is egyik legerősebb fellegvára volt a dunántúli kátólikusságnak. 1877—1884-ig a pannonhalmi Benedek-rend növendéke volt s ta- nutmányait oly kitűnő sikerrel végezte, hogy tanárai rábeszélésére belépett ai rendbe s a szerzetesi papi pályát választotta. Tudásvágyát azonban nem elégítették ki a teológiai tudományok s szorgalmas hallgatója lett a rend tanárképzőjének is, ahol 1885-ben tanári képesítést is nyert. Először Győrben volt tanár a rendi gimnáziumban s nagy tudásával, alapos készültségével messze kimagaslott tanártársai közül. ötven évvel ezelőtt Serédi P. Lajos nagy lelki válságon ment keresztül. Magasröptű, világosságot kereső lelke nem bírta el a rend szigorúságát és szerinte érthetetlen korlátáit. Ismerve Isten parancsolatait s Jézus tanításait, nyugodt lélekkel s cselekedetének igazságában bízva kilépett' a rendből s az evangéliumi hit követője lett. Noha volt már rá több példa, de Serédi P. Lajos példája mégis kimagasló. A katolikus paptanár az evangéliumi hit oly gazdag ismeretével jelentkezett lij egyházfelvételre. ami talán egyedülálló. Neki nem volt szüksége tanulmányokra, előzetes lelkipróbákra, ö mindjárt otthon találta magát, mert szívében és lelkében az igaz, tiszta hamisítatlan evangélium élt. Serédi P. Lajos tovább folytatta tanári pályáját, először az eperjesi, majd a pozsonyi evangélikus iskoláknál működött, míg 1896- ban a budapesti fasori evangélikus főgimnázium tanára lett s ott is tanított egészen nyugat ombavonulásáig. Serédi P. Lajos nagyon nagy szorgalma mellett kiváló elméje segítségével a legképzettebb tanárok egyike lett. Képesítést nyert magyar es latin nyelv és irodalom tanítására s doktora volt a filozófiai tudományoknak is. Később a görög nyelv és irodalom tanítására is oklevelet szerzett s állandó tanítási elfoglaltsága mellett, folytonos tanulással, olvasással gazdagította tudását. Mint író is jeles volt. Irt egyházpolitikai, szépirodalmi és tanügyi, dolgozatokat s cikkeket s \minden sor írásából a nagy tudás, a meggyőződés és az egyéni meglátás sugárzik ki. Gazdag és értékes classic a-philolog ia i irodalmi munkássága is. melyek között sok kiváló fordítással is találkozunk. Ezek a munkán sajnos nem kerültek kiadásra s még ma i.s kéziratban vannak özvegyének gondos őrzésében. Nagyon kevesen tudnak arról, hogy Serédi P. Lajos a magyar sírversköltészet legjelesebb és legtermékenyebb művelői közé tartozik. A halál, az elmúlás gondolata, az el- költözöttek iránt érzett nagy szeretet-e s az Istenben való örökélet bizodalma igazi költővé avatták. Nekem sikerült nagyszámú sír- verseinek nagy részét összegyűjtenem s ezt a gyűjteményt legközelebb önálló cikk keretében szeretném ismertetni. 1925-ben halt meg. Halála veszteség volt családja, egyháza és nemzete számára. Mi evangélikusok kegyelettel és szeretettel emlékezünk reá, kit lelkének igazságot kereső sugallata emelt az Evangélikus Pantheon tiszta csarnokába. Károsy Pál. Egyetemes püspökség. Az egyetemes püspökség gondolata már régen be'nne van a magyar evangélikus egyház közvéleményében. A kérdés a háború előtti években az egyházi sajtót élénk foglalkoztatásra késztette, a zsinattal kapcsolatban pedig újból felszínre került. A kérdés tehát benne él az egyház közvéleményében és abból előbb nem is fog kikerülni, amíg végleges megoldást nem nyer. A megoldásnak semmiféle komolyan számba- vehető akadálya nincsen. Se hitelvi, se egyházközigazgatási, (egyházjogi), se gyakorlati. Amint a Szentírás és hitvallási irataink nem tiltakoznak a rendes püspöki intézmény ellen, úgy nem kifogásolják az egyetemes püspökség intézményét sem. Az egyházi élet közigazgatási életének és hitéletének fejlődése pedig egyenesen megkívánja annak a megszervezését. És ezt kívánja nem utolsó helyen az elnökségi paritás kérdése is. Ha az egyház-közigazgatási élet minden fokán meg van a paritás, miért hiányzik éppen a legfelső fokon? A gyakorlati megoldásnál két eshetőség kínálkozik. Az egyik, hogy valamelyik tényleges püspökünket választjuk meg egyetemes püspökké s megmarad kerülete püspökének is. Vagy pedig megszervezzük, mint új tisztséget s ebben az esetben az egyik kerületben két püspöke volna az egyháznak. Nem szükséges annak külön hangsúlyozása, hogy az egyetemes püspök is paróchus kell, hogy legyen, de székhelye állandó. Munkakörének megállapítása és szabályozása magától kínálkozik. Az egyetemes felügyelővel ő elnököl az egyházi közigazgatás
