Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-10-11 / 40. szám

1936. október 11. EVANGÉLIKUS ÉLET 301. oldal. Evangélikus arcképek. Serédi P. Lajos. .1 tiszta szír embere, az aranykedélyü férfi, Isten parancsolatát örömmel teljesítő bí­ró. bölcs és jóságos tanár roll Serédi P. Lajos. Már több mint 10 éve alussza békés síri álmát a here pasi-úti temetőben, emíéke mégis olya)) elevenen él mindazok lelkében, akik őt ismerték és szerették. Azaz csak ismerték! Mert akinek megadatott, hogy Serédi P. Lajost meg­ismerje. annak feltétlenül meg is kellett sze­retnie öt. Serédi P. Lajos tisztes iparos szülőktől született 1800-ban Veszprémben. Erős kato­likus nevelésben részesült, hiszen szülei is hit- buzgó katolikusok voltak s Veszprém már ak­kor is egyik legerősebb fellegvára volt a du­nántúli kátólikusságnak. 1877—1884-ig a pan­nonhalmi Benedek-rend növendéke volt s ta- nutmányait oly kitűnő sikerrel végezte, hogy tanárai rábeszélésére belépett ai rendbe s a szerzetesi papi pályát választotta. Tudásvá­gyát azonban nem elégítették ki a teológiai tu­dományok s szorgalmas hallgatója lett a rend tanárképzőjének is, ahol 1885-ben tanári ké­pesítést is nyert. Először Győrben volt tanár a rendi gimnáziumban s nagy tudásával, alapos készültségével messze kimagaslott tanártársai közül. ötven évvel ezelőtt Serédi P. Lajos nagy lelki válságon ment keresztül. Magasröptű, világosságot kereső lelke nem bírta el a rend szigorúságát és szerinte érthetetlen korlátáit. Ismerve Isten parancsolatait s Jézus tanítá­sait, nyugodt lélekkel s cselekedetének igazsá­gában bízva kilépett' a rendből s az evangéliumi hit követője lett. Noha volt már rá több példa, de Serédi P. Lajos példája mégis kimagasló. A katolikus paptanár az evangéliumi hit oly gazdag ismeretével jelentkezett lij egyházfel­vételre. ami talán egyedülálló. Neki nem volt szüksége tanulmányokra, előzetes lelkipróbák­ra, ö mindjárt otthon találta magát, mert szí­vében és lelkében az igaz, tiszta hamisítatlan evangélium élt. Serédi P. Lajos tovább folytatta tanári pályáját, először az eperjesi, majd a pozsonyi evangélikus iskoláknál működött, míg 1896- ban a budapesti fasori evangélikus főgimná­zium tanára lett s ott is tanított egészen nyu­gat ombavonulásáig. Serédi P. Lajos nagyon nagy szorgalma mellett kiváló elméje segítségével a legképzet­tebb tanárok egyike lett. Képesítést nyert magyar es latin nyelv és irodalom tanítására s doktora volt a filozófiai tudományoknak is. Később a görög nyelv és irodalom tanítására is oklevelet szerzett s állandó tanítási elfog­laltsága mellett, folytonos tanulással, olvasás­sal gazdagította tudását. Mint író is jeles volt. Irt egyházpolitikai, szépirodalmi és tanügyi, dolgozatokat s cikke­ket s \minden sor írásából a nagy tudás, a meg­győződés és az egyéni meglátás sugárzik ki. Gazdag és értékes classic a-philolog ia i iro­dalmi munkássága is. melyek között sok ki­váló fordítással is találkozunk. Ezek a mun­kán sajnos nem kerültek kiadásra s még ma i.s kéziratban vannak özvegyének gondos őrzé­sében. Nagyon kevesen tudnak arról, hogy Se­rédi P. Lajos a magyar sírversköltészet leg­jelesebb és legtermékenyebb művelői közé tar­tozik. A halál, az elmúlás gondolata, az el- költözöttek iránt érzett nagy szeretet-e s az Istenben való örökélet bizodalma igazi köl­tővé avatták. Nekem sikerült nagyszámú sír- verseinek nagy részét összegyűjtenem s ezt a gyűjteményt legközelebb önálló cikk kere­tében szeretném ismertetni. 1925-ben halt meg. Halála veszteség volt családja, egyháza és nemzete számára. Mi evangélikusok kegyelettel és szeretettel em­lékezünk reá, kit lelkének igazságot kereső sugallata emelt az Evangélikus Pantheon tiszta csarnokába. Károsy Pál. Egyetemes püspökség. Az egyetemes püspökség gondolata már régen be'nne van a magyar evangélikus egyház közvéleményében. A kérdés a háború előtti években az egyházi sajtót élénk foglalkozta­tásra késztette, a zsinattal kapcsolatban pedig újból felszínre került. A kérdés tehát benne él az egyház köz­véleményében és abból előbb nem is fog ki­kerülni, amíg végleges megoldást nem nyer. A megoldásnak semmiféle komolyan számba- vehető akadálya nincsen. Se hitelvi, se egyház­közigazgatási, (egyházjogi), se gyakorlati. Amint a Szentírás és hitvallási irataink nem tiltakoznak a rendes püspöki intézmény ellen, úgy nem kifogásolják az egyetemes püspökség intézményét sem. Az egyházi élet közigazgatási életének és hitéletének fejlődése pedig egye­nesen megkívánja annak a megszervezését. És ezt kívánja nem utolsó helyen az elnökségi paritás kérdése is. Ha az egyház-közigazgatási élet minden fokán meg van a paritás, miért hiányzik éppen a legfelső fokon? A gyakorlati megoldásnál két eshetőség kínálkozik. Az egyik, hogy valamelyik tény­leges püspökünket választjuk meg egyetemes püspökké s megmarad kerülete püspökének is. Vagy pedig megszervezzük, mint új tisztséget s ebben az esetben az egyik kerületben két püspöke volna az egyháznak. Nem szükséges annak külön hangsúlyozása, hogy az egyete­mes püspök is paróchus kell, hogy legyen, de székhelye állandó. Munkakörének megállapítása és szabályo­zása magától kínálkozik. Az egyetemes fel­ügyelővel ő elnököl az egyházi közigazgatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom