Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-08-09 / 31-32. szám
31-32. szám EVANGÉLIKUS ÉLET 243. oldal HÍREK. 11111111111111111 SZENTHÁROMSÁG UTÁNI 9. VASÁRNAP. I. Kor. 10:6—14. A népek története felismert, vagy eltékozolt tanulságukból lesz örökké zengő mementóvá. S mindezen tanulságoknak is Ura az Isten, a történelem Istene. Minden azért történik egyesekkel és népekkel, hogy »példaképen essenek a mi tanulságunkra.Amikor Pál apostol a zsidó múltra utal, mint amiből a késő utódoknak létkérdés okulni, akkor egyben nekünk is kötelességünkké teszi, hogy figyeljünk arra is, amit Isten a zsidó nép életével akart »tanulságképen megiratni.« De még ezen túl is, a saját népünk múltjára is rá akarja irányítani a figyelmünket. Ennek az igének olvasásakor nem mentesítjük magunkat az érzés alól, hogy mindezeket a mi magyar múltúnkról is el lehet mondani. Öh volt idő a mi életünkben is, amikor a nép csak »leült enni és felkelt játszani«, amikor nekünk is meg kellett kérdeznünk: »mi a magyar most?...«, amikor közülünk »/Hiráználkodtak«, és »á Krisztust kísértették némelyek« és bizony »elveszének égy napon huszonluiromezeren«. Nagyon nagy a szükség, hogy tudjunk figyelni a történelmünk Istenének ujj- mutatására és ma is, mikor úgy látjuk, hogy állunk, megnézzük, hogy el ne essünk. Mindenek tanulságunkra Írattak meg, és hu valóban tanulságokká tudnak égni a szíveinkben, akkor a ki/ne- nekedést is megadja a hii Isten. »Hü az Isten.« Ki tehetne erről ékesebb tanúbizonyságot, mint a múltúnkat felelősen revízió alá vevő keresztyén magyar? De »kimenekedés« csak akkor van, ha az Isten a mi bűnbánó revíziónkban tényleg meg tudja mutatni nekünk magát. — Zsinati hírek. A zsinati bizottságok által készített javaslatok az egyeztető bizottságok munkája után immár végleges szövegben nyomtatásban megjelentek és a zsinati tagoknak szétküldettek. A nagyalakú, 80 oldalas füzet elsősorban a zsinat hit- elvi nyilatkozatát tartalmazza, azután a szervezeti és kormányzati rész kiegészítése és módosítása következik 66 §-sal. A katonai lelkészeire vonatkozó három §. után az egyetemes nyugdíjintézet öt §-a következik, majd az iskolákra vonatkozó törvénycikk, mely 86 §-t tartalmaz. A háztartási rész kiegészítése és módosítása 23 §-ból áll. Teljesen új az egyházi törvénykezésről szóló t.-c., mely 183 §-t tartalmaz, az egyeztető bizottság javaslata tehát ösz- szesen 366 §-ból áll. Ez a szöveg kerül az őszi zsinati ülések elé és fogja a tanácskozás és törvényalkotás anyagát képezni. A régi Egyházi Alkotmány szervezeti és kormányzati részében hatályát veszti e tervezet szerint huszonkilenc §, hatályát veszti az egész iskolai rész és az egész törvénykezési rész, a háztartási részben pedig tizennégy §. A nagyobb változásokat jelentő részeket közölni és isismertetni fogjuk. — Uj titkos tanácsosok címmel hirt adtunk arról, hogy ezt a legmagasabb kitüntetést egyházunk vezetői közül, a most megtörtént első kinevezések során többen megkapták. A már közölt neveken kívül az új titkos tanácsosok kozott találjuk vitéz Purgly Emil és Dr. Pékár Gyula ny. minisztereket, báró Feilitzsch Berthold ny. főispánt, a magyarhoni Gusztáv Adolf Gyámintézet világi elnökét, Sa- marjay Lajos és Dr. Scholtz Oszkár ny. államtitkárokat és Tahy László miniszterelnökségi államtitkárt.- — Egyetemi tanári kinevezések. A kormányzó a pécsi Erzsébet Tudományegyetem hittudományi karán az egyetemes egyháztörténeti tanszékre Dr. Wá- czián Dezső egyetemi magántanárt nyilvános rendkívüli tanárrá nevezte ki, a budapesti Tudományegyetem görög filológiai tanszékére egyetemi nyilv. rendes tanárrá pedig Dr. Moravcsik Gyula egyet rendkívüli tanárt. — Egyházmegyei közgyűlés. A mosoni egyházmegye, július 8-án Oroszvárott tartotta ezévi közgyűlését. A lelkészi és felügyelői kar teljes számban, a kiküldöttek igen szép számmal jelentek meg. Csatáry egyhm. felügyelő mindenre kiterjeszkedö, magasszínvonalú évi jelentésével kezdődött a gyűlés. Zimmermann helyettes esperes kimerítő, részletekbe menő pontos képet rajzolt jelentésében úgy az országos, mint az egyházmegyei jelentőségű eseményekről. Az iskolai jelentéssel kapcsolatban Kurz Konrád rajkai tanítónak átadta igazgatói kinevezését. Az esperesválasztásra a szavazatokat az egyházközségek 1937. jún. 15-ig adták le. A gyámintézeti gyűlés is szép eredményről számolt be. — Kitüntetés. A kormányzó Dr. Szepesváry Pál székesfővárosi tanácsnokot, a budapesti egyházmegye törvényszéke bíróját kormányfőtanácsossá nevezte ki. — A veszprémi egyházmegye évi rendes közgyűlését július 9-én tartotta Takács Elek esperes és Mihályi Sándor felügyelő eTnöklete afatt. Az egyház- megyei felügyelő megnyitó beszédében érdekesen nyilatkozott arról a kötelességmulasztásról, mely az embereket az egyházi élet keretén belül is eltölti, az esperesi évi jelentés pedig részletes képet adott az egyházmegye életéről. — Wolff Károly országgyűlési képviselő, Budapest székesfőváros törvényhatóságában a keresztyen községi párt vezére, váratlanul elhunyt. Mint a keresztyén egyesülés gondolatának képviselője, buzgó katolikus létére jó barátja és fegyvertársa volt a fővárosi protestáns egyházak nemzeti és keresztyén küzdelmeinek. Egyenes, őszinte és meggyőző- déses egyénisége kiemelkedő vézérférfiúvá tette, kinek korai távozását a székesfőváros és az ország életéből őszinte szívvel fájlaljuk. — Halálozás, özv. Lehr Albertné sz. jákfai Kiss Emma, a néhai nagynevű nyelvtudós és egyetemi tanár özvegye 83 éves korában Rákosszentmihályon elhunyt. Lenkey Gusztáv, a Pesti Hírlap szerkesztője, egyházunk buzgó tagja, értékes és közhasznú élet után, hosszas betegség szenvedéseitől meggyötörtén elhunyt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. — A nógrádi egyházmegye közgyűlése és a kultúrház felavatása július 7—8—9-én folyt le Salgótarjánban, amelyet Dr. Csengődy Lajos elnöklete alatt a lelkészértekezlet ülésezése előzött meg, amelyet Kiss Kálmán felsőpetényi lelkész bibliamagyarázata vezetett be, utána az elnök megnyitó beszédet tartott, Váczi János surány- terényi lelkész az elemi iskolai hitoktatás reformjáról tartott előadást és Szilárd Gyula vallástanár a középiskolai hitoktatás reformját ismertette. Majd a konfirmációi oktatás és ünnepség egyöntetűségére vonatkozólag fogadta el az értekezlet Dr. Csengődy Lajos javaslatát s a lelkészi becsületszékre vonatkozó tervezetet. Nyolcadikén a közgyűlést előkészítő bizottságok üléseztek. Este gyámintézeti istentisztelet volt, amelyen Schulz Aladár bánki lelkész hirdette az Igét. A gyámintézeti istentisztelet után az egyház kultúrházának felavatása következett, amely presbiteri díszülés keretében történt meg. Ének és az üdvözlések elhangzása után D. Kovács Sándor püspök általános figyelem közt mondott ünnepi beszédet. A költői avatóbeszéd után Dr. Csengődy Lajos ismertette az építés történetét, amelynek végeztével a köszönetnyilvánítások után Horváth László polgármesterhelyettes a város és Mihalovics Samu föesperes az egyházmegye nevében üdvözölték az új alkotást. Az ünnepség végeztével egy küldöttség a temetőbe koszorút vitt a kis Kilczer Marica sír- halmára, akinek édesatyjá Kilczer Béla építész 3000 pengős, kislánya emlékére tett alapítványával a kul-
