Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-07-12 / 27-28. szám
27-28. szám IV. évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST VII. DAMJANICH-u. 28b. Telefonszám: 33—5—92. Kiadja az ORSZÁGOS LUTHER SZÖVETSÉG EGYH AZTARSADALML BELMISSZIÖI, KULTURÁLIS ÉS EGYHÁZPOLITIKÁI HETILAP. A szerkesztésért felelős: KEMÉNY LAJOS. Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARA: Egész évre 4.40, félévre 2.20 pengő. Postai csekk száma: 20.412. Felelős kiadó: Dr. FRITZ LÁSZL'Ő TARTALOM: Nyomorékok. — D. Payr Sándor: Liselotte hercegnő, Rákóczi rokona XIV. Lajos udvarában. — Az egyházi háztartásra vonatkozó zsinati javaslat. — Dr. Hittrich Ödön: Evangélikus arcképek. — Figyelő. — A nemet hitvalló egyház legutóbbi útszakasza. — Erős Sándor: Az ifjúsági munka a lelkészek lelkiismeretének mérlegén. — G. L.: Könyvismertetés. — V. Z.: Nem hagyhatom szó nélkül. — Hirek. NYOMORÉKOK. Az elmúlt héten Budapesten nyomorékügyi világkongresszus volt. Huszonegy nemzet küldötte: gyűltek egybe, hogy tanácskozzanak a minden országban nagy számban élő nyomorékok felöli gondoskodás kérdéseiről. A kongresszus a képviiselőház delegacies termében folyt le s mint a kormányzót képviselő belügyminiszter mondotta, már ez is jelképezte azt a megbecsülést, melyet a magyar kormány e tanácskozás tárgya iránt érez, de a kormánynak azt a törekvését is, hogy kötelességeit ai szociális kérdésekkel szemben teljesíteni akarja. Minden egészséges ember önkéntelen helyesléssel kífsér minden törekvést, mely a betegek és gyengék iránti gondoskodást céljául tűzi ki. Kétségtelenül evangéliumi érzés van az ilyen törekvésekben. A mi Üdvözítőnk mindig megállt a bénák, vakok, gyógyíthatatlannak látszó betegek előtt; szeretet, szánalom és tenni akaró jóság csendült meg mindig a szavában, mikor szólott hozzájuk. Tőle tanulta meg ez a földi világ, hogy ne csupán alamizsnát tegyünk az ilyen emberek kezébe, hanem vegyük is fel gondjukat s ne engedjük meg azt, hogy nyomorúságuk legyen a megélhetésük. De ennek a világnak az evangéliumtól való messze távolságát talán misem mutatja jobban, mint hogy ennek a magától értetődő emberi kötelességnek a valamennyire való teljesítéséért is nemzetközi egyesülésbe kell tömöríteni az embereket. Amit hivatalos szervezetek visznek véghez, az mindig töredék makrád ahoz képest, amit az emberek közérzése könnyen és egyszerűen oldana meg, ha úgy nevelnék őket, hogy igazi testvériség élne a szívükben. Mert az ideális megoldás nem az, hogy az államok gondoskodjanak a részvétlen emberek helyett a nyomorékok egy részéről, hanem az, hogy az egészséges embertqsf,vérek nagy és erőteljes közössége természetes kötelesség gyanánt megfelelően, sőt bőven gondoskodnék mindenkiről, akit akár baleset tett nyomorékká, akár azért született úgy, hogy »Istennek dolgai nyilvánvalókká legyenek őrajta.« (János ev. 9:3.) Ezért ez a világkongresszus még meslszebb is mutat a mi számunkra. Odamutat a világ egyéb szerencsétlenjeire, akik éppen úgy igényelik az emberi közösség szeretetét, igazságát, segítségét, mint a testi nyomorékok. Millió boldogtalan, testvériden, munkátalan, kenyér- télén ember él úgy az emberek közösségében, mintha nem tartoznék ebbe a közösségbe. Éppen ezek a mostani nehéz és keserűen bizonytalan körülmények, nagy nemzetek közötti újabb feszültségek és a gyengébb és erőtlenebb kisebb nemzetek mindjobban hordozha- tatlanná váló igái nem vezethetnek máshová, mint hogy a vüág megint megnyomorítja önön életét és tovább megy azon az úton, mely csab- is veszedelembe viszi. A termésfeleslegeket, megint meg fogja semmisíteni, hogy az árak olcsóbbak ne lehessenek és ezért az éhezők száma nem csökkenni, hanem növekedni fog. A hadiszereket tovább gyártja és tökéletesíti. Az önzés tovább nyomorítja az emberek szíve- lelke érzéseit és ezen semmi-semmi kongresszus nem segít Nincs szeretet az emberek nagy közösségeiben és ezért nem tudja megváltoz)- tatni életét. Ráillik az apostol szava: »Szeretetem pedig nincs, — semmi vagyok« ... Kívánjuk, hogy ez a kongresszus •segítsen valamit a nyomorékok szomorú életén. De még erősebben érezzük, hogy evangélium nélkül ez a világ meg nem válthatja nyomorúságait.. i
