Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-06-21 / 25. szám

25. szám EVANGÉLIKUS ÉLET 199 oldal hogy az evangélikus könyvkiadást irányítsa. E társaság nézetem szerint anyagi erejéhez mérten megteszi a kötelességét. A könyvkadói vállalkozáshoz azonban tőke szükségeltetik, mely tőke bizony sokszor csak holslszú évek múlva térül vissza. Tehát mivel minden kí­sérlet anyagiakon fenekük meg, meg kell te­remteni az anyagi eszközöket ahoz, hogy a kí- -érietek eredménnyel megvalósíthatók legye­nek. Véleményem szerint a szükséges anyagi eszközöket csak egy részvénytársaság alapítá­sával lehetne előteremteni. Ehhez pedig nein kell más, mint néhány lelkes és tekinjtélyes úriembernek az összefogása, mely társaság az­után megkeresi azt a férfit, aki ezt a vállal­kozást megszervezi és ha a megszervezés siker­rel járt, lehet a vállalat szakszerű vezetéséttől is gondoskodni. Meg vagyok győződve arról, ha egyházi vezető férfiainkban a jóindulat meglesz egy ilyen vállalkozásnak főleg erkölcsi támogatásá­hoz, akkor egy ily részvénytársaság megvalóisí- tása akadályokba nem fog ütközni, csak meg kell indítani a munkát. Én nem olcsó füzetek­nek a kiadását venném programba, mert ilye­neket továbbra is maguk a szerzők adhatnának ki — ezekre nagyobb tőkére nincsen szükség, — hanem terjedelmesebb, a müveit olvasóközönsé­get is kielégíteni hívatott, vallásos irányú, lelket nemesítő, ismeretterjesztő, esetleg nemesebb szépirodalmi munkákat. A szerzők által kiadott kisebb terjedelmű füzetek terjesztését azért e vállalkozás is elvállalhatná. E megszervezendő vállalkozás segítőtársai lehetnének azután a vi­déki lelkészek és tanítók és ezek a segítőtár­sak azután a maguk körzetében olvasóköröket szervezhetnek. Én ezt a vállalkozást tisztán üzleti alapon, természetesen a becsületes kereskedői etika és az irodalmi tisztaság betartásával tartom meg­valósíthatónak. Az a nézetem, hogy aki dolgozik és különösen aki jó munkát végez, honorárium­ra igényt tarthat és viszont attól, aki honorá­riumot kap, megkövetelhetjük az ellenértéket. Két évvel ezelőtt egy hasonló vállalkozás megteremtésére vonatkozó elgondolásomat az egyik egyházi szervezetünk vezetőjénél már sza­vát ettem, de ez a terv ás, mint megannyi sok más, csak terv maradt, életrehívásá/ra intézke­dés nem történt. Egyszer már meg kell indul­nunk és legalább kisérletet kell tennünk elgon­dolásaink megvalósítása érdekében. Végtelen boldog lennék, ha szerény soraim az illetékes köröket cselekvésre buzdítanák. Sch. R. Minden gondotokat Öreá vessétek, mert néki gondia van reátok.“ (/. Péter 5, 7.) Aki önmagának ezt az „őreá vetését“ (reábízását) jól megtanulja, az megtapasztalja azt is, hogy mennyire igaz ez az Ige. Aki ezt az „Őreá ve­tést“ nem tanulja meg, az elvetett, odavetett, alávetett, kivetett, levetett és felfordított ember marad. . Luther. HÍREK. SZENTHÁROMSÁG UTÁNI 2-1K VASÁRNAP. Lukács ev. 15:1—10­Milyen sokat keres Jézus. Az evangélium vilá­gosságával ott is keres, ahol egyébként van valame­lyes fényesség: talán tudás, művészi tehetség szó­noki rátermettség, pénz csillogása. Milyen sokat keres — mindig csak bennünket keres—hogy ápolt testünk — szellemünk mellett is még jobban meg­tisztítson, hogy megállhassunk így az Atya előtt. Milyen kevesen engedik, hogy megtalálja okát a ke­reső Jézus. S milyen kevésszer lehet odafenn öröm egy-egy bűnös ember megtalálásán, megtérésén. De sokan is hiányoznak még . •. Talán éppen az édesanyám ... Vagy talán a gyermekem . ■ . Vagy éppen jómagam •.. A halál is milyen sötét az evangélium nélkül. Isten Lelke, vezess minket, eltévedt, elgurult gyermekeidet a kereső Jézushoz! — Egyházközségi közgyűlés. A Pesti Magyar Egyház június 16-án tartott rendkívüli közgyűlése elhatározta, hogy a Deák-téri lelkészi kör számára második lelkészi állást szervez azért, hogy a jövő­ben az első Deák-téri lelkészi állás a mindenkori bányakerületi püspöknek tartassák fenn és arra a püspök meghívható legyen. Ezzel az egyházközség lehetővé teszi a bányakerületi állandó püspöki szék­hely megvalósítását. — Paulik János hetven éves. Paulik János nyír­egyházi lelkész e héten ünnepli csendben hetvene­dik éve betöltését. Lelkészi gárdánk egésze sze­retettel gondol reá e napon, de alighá van olyan gyülekezet, ahol egyébként is ne ismernék nevét. Isten áldását kérjük lapunk olvasói nevében is további életére. \ Paulik János született 1866 jún. 21-én. Ipolyszelén, (Nógrád megye). Atyja tanító volt- Elemi iskolai tanul­mányait atyja iskolájában, középiskoláit Rimaszomba­ton és Selmecbányán, a teológiát Eperjesen végezte. A teológia elvégzése után Aszódra került segéd- lelkésznek Moravcsik Mihály mellé, miközben a Pe- töfi-gimnázium és a javítóintézet vallástanítását is ellátta, majd a pesti egyház meghívására Buda­pesten vállalt vallástanári állást. Szerkesztette az Evangélikus Családi Lapot és élénk irodalmi tevékenységéből csak a következőket emeljük itt ki: »A 95 tétel magyarázatos kiadása.« »Az Ágostai Hitvallás«, bevezetéssel. Két prédikációs kötete. — A milleniumi emlékbeszédpályázaton meg­nyerte az egyik díjat. Nagy tevékenységet fejtett ki a fővárosi belmissziói munkában, dalárdában és énekügy terén. 1900-ban a nyíregyházi nagy egyházközség egy­hangúan lelkésznek választotta ama benyomás alap­ián amelyet egy tíz évvel azelőtt elmondott beszédé­vel itt magaután hagyott. Itt az egyház akkori helyzete, a belmissziói szervek hiánya arra kész­tette, hogy egy nagyobb belmissziói hálózatot épít­sen ki, melynek főcélja az volt, hogy a nagyobb területeken szétszórt tanyalakosság lelki igényeit is kielégítse. Ma már minden »tanyabokor«-ban tar­tatnak istentiszteletek és vannak vasárnapok, mikor a tanítók bevonásával minden tanyán felcsendülnek az evangéliumi áhitat hangjai. Meleg pártoló szerete- tével állandóan előre vitte egyházunk itteni nagy isko­laszervezetét. Egy ideig esperesi tisztet is viselt, de különös előszeretettel a Lelkészegyesület ügyeivel foglalkozott 30 évig. mint esperességi lelkészegye­sületi elnök, majd 15 éven keresztül, mint a MELE. elnöke. Lemondásakor tiszteletbeli élnökké válasz­tották meg. A kormány egyházi és társadalmi tevé­kenységeinek elismerése és jutalmazásaként 1927-ben a III. osztályú érdemkereszttel. 1929-ben pedig, 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom