Zsilinszky Mihály: Adalékok a szarvasi ev. egyház legújabb történeteihez. Szarvas 1874.

I. A szarvasi békétlenségről a polgári téren

17 ellenesek" van deklarálva, s e kifejezést használják mai napig is, mint oly sz. talizmánt, mely nélkül oszsaetartaniok nem lehetne. Minthogy a megyéhez menesztett népaláirásos kérvényeknek nem volt óhajtott sikere -- K. megtette a második dicstelen lépést: a Pohl főjegyző elleni valóságos néplázitást. Az uj birák, nyűgösnek találván a képviseletnek tartozó felelősséget, naponta megfordultak a „népvédő" főszolgabirónál tanács végett; s igy meghittjeivé lettek az egész atyafiságnak. Pohl főjegyzőt nagyon hidegnek találták; de mivel ez még sem látszott elegendő oknak „kicsapatására," oly merényletre vállalkoztak, melynek gyalázatosságát csak az múlja felöl, hagy a főszolgabíró segédkezet nyújtott hozzá. Szerkesztettek egy iratot, melyben a főjegyző többnemű csalással és hűtlenséggel, nevezetesen az iratban ugyan károsítássá', de élő szóval 70000 forint lopásával vádoltatott. Ez iratot Klenk József albiró előlegesen bemutatta Kollárnak, aki ahelyett, hogy hivatalos kötelessége szerint, a súlyos vádakkal terhelt főjegyzőt kérdőre vonta volna, azzal bocsátá el magától Klenket: bátran gyűjthet rá aláírókat, ne féljen, nem lesz semmi baja! S megkezdődött a népharanguirozás. A főjegyző értesülvén ezekről, a megyétől vizsgálatot kért maga, illetőleg a rágalmazók ellen. A megyei küldöttség — melynek a mozgalom főszitója Kollár főszolgabíró is tagja volt — a legszigorúbb vizsgálat után Pohl Dániel főjegyzőt ártatlannak jelentvén ki, a megyei gyűlés ugyanőneki fényes elégtételt szolgáltatott, s Klenket és társait büntetés remeító népbujtogatóknak nyilvánította. *) Ez Ítéletet a megye •*) L. az 1870-ik márciusi megyegyíílés jegyzőkönyvet, 1