Zsilinszky Mihály: Adalékok a szarvasi ev. egyház legújabb történeteihez. Szarvas 1874.

II. A szarvasi békétlenségről az egyházi téren

52 Az uj terv ebből állott: megriasztani az egyházi elöljáróságot az elszakadás fenyegetésével, s összetartani a „hivő népet" az egyházi vagyon megosztásának reményével! így jött létre az emlékirat 41—42 lapjain olvasható „Ünnepélyes nyilatkozat,

u melynek magvát eszavak képezik • ,,a végett tömörülünk: miként fentartva a fenálló egyházi fundushozi aránylagos jogainkat, a most létező anyaegyháztól elszakadunk, s autonom alapon újra szervezkedünk ; vagy ha e téren is zsarnok egyházi hatalommal kellene szembe néznünk, lelkiismeretünk szabadságát megóva — tömegesen azon kerületbeli vagy ha ugy kell, azon testvérhitfelekezethez 2) csatlakozandunk, mely egyházi szabadságainkat pártolja, s meggyőződésünkkel rokon leszen." Ezen céljuk valósítására 1872. april és március havában népgyüléseket tartottak, melyeknek tartását a helybeli derék uj szolgabíró Salacz Ferencz ur — ugy fogván fel a dolgot, mint főt. Székács J. ur, — t. i. bűneivel milyen sokat sejtet a jámbor olvasóval! S melyik az a helyes ut? Hiszen a főpásztor teljesen alkotmányos utat ajánlott nekik céljaik elérésére! Mért nem követték V J) Kíméletből nem nevezzük a püspöki kar azon tagját, kit ők szélűben oly hirbe kevertek, mintha az nekik támaszt nyújtana az elszakadás tárgyában. A nyilt titok az volt, hogy Jancsovics lelkészükkel együtt unitáriusokká lesznek; de a szarvasi népnek legértelmetlenebb része sem volt hajlandó hitét elhagyni egy család érdekeiéit. Mikor a vezér ezt észrevette, akkor kezdte magyarázni, hogy a „testvér hitfelekezet" tulajdon^ képen az ág. hitvallású egyház! De hogy lehet valakinek a n y aegyháza t e s t v é regyház, plane testvérhitfelekezet! Ez a csiny sem sikerüli