Zsilinszky Mihály: Adalékok a szarvasi ev. egyház legújabb történeteihez. Szarvas 1874.

II. A szarvasi békétlenségről az egyházi téren

34 gató publikum a rokonság jeladására óriási éljenzésben tort ki. Ebből mindenki tudta banyadán vagyunk a demagóg szolgabiró-inspektorral. A népszerűségnek ilymódon hajhászatától elfordult minden értelmes és jellemes ember. Nyilvánvaló volt a cél: hogy az értelmetlenebb nép szellemének megmételyezése által akarja a leköszönt, s hir szerint Amerikából már visszajövő rokonnak állását megtartani, és a presbyteriumot népterrorismussal akadályozni az uj papválasztás keresztülvitelében. S ezt a népgyüléssel való lázitást folytatta mindaddig, mig Jancsovics hirtelen hazajővén férfiúhoz méltóan újra ki jelentette, hogy többé pap lenni nem akar. *) J) Kollár ur az Emlékiratban mindezt tagadja. A fentebb leirt gyűlési jelenetekre már nem akar emlékezni, pedig hát 100 jelenvolt ember még egyes szónoki kitételeit is tudja. 0 a jámborság bizonyos nemével igy irja le az egész esetet: „IIa az ügyelő a presbyteriumban kötelességszerű!eg előterjeszté: miként nála 103 (a jegyzőkönv szerint J 05) tag által aláirt kérvénnyel deputatió járt közgyűlés tartását követelve: .ezért o maga is lázitó-bujtogatónak tartatott sőt egyik presbyter altal nyiltan olyan szóval (bár a pad alatt) de elég hallhatóan illettetett — azért mert az ügyelő a vitatkozások során kimondta azt, hogy a kérvény a törvénybe nem ütközik. Szegény jámbor inspektort azért bántották, mert deputatió járt nála közgyüléstartását követelve! ]Sem meri kimondani, hogy a kérvény tárgya a lemondott sógorpapnak nem ugyan a papi functioban, de a járadalomban való megmarasztása volt, a közgyűlés által; s 5 maga is azért tartotta azt a néplázitó beszédet, melynek tartalmát röviden emlitettiik! Elfeledte már Sárkány üy. presbyternek azon nevezetes szavait, mikor a 105 kérvényező neve elolvastatott: „Uraim! én azokat a kérvényezőket egyh.