Zsilinszky Mihály: Adalékok a szarvasi ev. egyház legújabb történeteihez. Szarvas 1874.
I. A szarvasi békétlenségről a polgári téren
16 A szakadás nyiltabbá s a harc öntudatosabbá lett Kollár urnák két ujabb cselekménye által. Ugyanis mikor uz ujon választott birákat „kikkel az intelligentiás képviselet — amint ö maga irja 1) — bármely czéljának keresztülvitelében nem boldogulhatott" — hivatalukba iktatta, stentori hangon elnökileg kijelentette, hogy a városi képviseletnek ő (t- i. Kollár) a természetes és törvényes elnöke, s helyetteséül ezennel kinevezi a birót! Ez ellen protestált a képviselet; s kijelentette, hogy az 1848-ki megyei statutum nyomán, de a régibb gyakorlat folytán is elnöki székét szabadválasztás által akarja és fogja betölteni. Kollár fenyegető hangon szétoszlatta a gyűlést — szét egy másikat is, inig végre a megye döntötte el a kérdést Kollár demokrata főszolgabíró ellen oly formán, hogy a városi képviselet szabadon választhatja elnökét! így lett a lentebb említett népszerű ügyvéd Salacz Ferencz elnökké. A megyénél ekkép vereséget szenvedett szolgabíró szenvedélyében valódi néptribunnak csapott fel. Nyíltan hirdette, hogy Szarvas „nyomoralt intelligentiáját, mely uralkodni akar a népen" összetiporja — hogy majd mulatságot szerez a népnek azzal, hogy néhány kabátos urat vasra verten fog citálni a parasztbiró elé stb. stb. Ekkor kezdte meg a népaláirásokat is a kérvények alá, melyekben már a képviselet „népAz emlékirat 4-ik lapján, Külömben aki fáradságot vesz magának az e tárgyfeletti megyei és városi jegyzőkönyvek átolvasására, meggyőződik, hogy K. úgynevezett „tiszta tényei", miket e lapon előad, teljesen nélkülözik a valódiság kellékét. K. ur ez időben a „Békés" cimü lapban is vereséget szenvedett valótlan beszédeiért. A szerkesztő erősen megcsillagozta cikkét helyreigazitólag.
