Zsilinszky Mihály: Egy forradalmi zsinat története (1707-1715). Budapest 1889.
VI.
89 a hívek kötelességeire figyelmeztettek, s nincs egyéb hátra, mint hogy e zsinati határozatok megtartassanak. Hogy tehát az isten jóra fordítsa e határozatokat, bizonyos okoknál fogva meghagyja a lelkészeknek, hogy addig is, mig az egyházi Agenda megjelenik, a rózsahegyi zsinat rendeletéit megtartsák, és Máté evangélistának legközelebbi napján mindenütt bűnbánó böjt tartassék. Ezt nem ő, mint egyes ember, hanem a magyarországi összes egyházak tekintélyét képviselő zsinati határozatok követelik, melyek nem sokára nyomtatásban is meg fognak jelenni. És hogy minden lelkésznek legyen tárgya az isten népének felvilágosítására, s a zsinat által rendelt paenitentiális nap helyességének kimutatására, utasítja őket Sámuel I. könyvének 7. fejezetének első versétől a 13-ig terjedő textusára, melyben említés van az istennek visszaszerzett házáról, és a penitentialis napról, sőt böjtölésről is; délutánra ajánlja Sz. Máté történetét az igaz bűnbánok vigasztalására. Az új eljárásban követendő például mutatja fel Pál apostolt, a ki az egyház alapításában alkalmazkodott az ő hallgatóinak felfogásához ; sokat engedett nekik, hogy az evangyéliomtól el ne szakíttassanak. A zsidóknak úgy beszélt, mint zsidó; hogy a zsidókat megnyerje, Titust nem engedte körűlmetéltetni, mikor a hamis testvérek a törvény szükségességéből sürgették annak kö- rűlmetéltetését. Gál. 2, 3. Ellenben Timotheust az apostoli zsinat utáni évben, melyről az apóst. Csel. 25, 28. szól, körűlmetélte, nem látván ebben oly veszedelmet, mely fölérne a gyenge zsidóknak a körülmetélés által nyert örömével. Csel. 16. v. 3. E példának felmutatása mellett inti a lelkészeket, hogy tapintatosan, a körülmények figyelembevételével járjanak el a megszokott szertartások elhagyásánál, nehogy a gyengéknek megbotránkozását idézzék elő, mint egykor Wittenbergben Karlstadt reformátor, és nehogy a szertartások változásával zavarba hozzák a híveket hittanuk iránt, s ezzel vallásuk ellenségévé tegyék őket, azt vetvén szemükre, hogy eltértek apáik hitétől. Világosítsák fel őket szelídséggel s a felvilágosítást elutasítókat intsék meg, ne zavarják meg a nem rég tartott zsinaton képviselt egész hazai egyház szabadságát. Hogy ezt az ifjabbak jobban megértsék, az esperes urak még Szt. Máté napja előtt tartsanak esperességi gyűléseket, s ott a zsinati végzéseket társaikkal megismertessék és életbeléptessék. E végből a jelen körlevélhez csatolva átküldi nekik a vasárnapi és ünnepi isteni-
