Zsilinszky Mihály: Kermann Dániel evangélikus püspök élete és művei. 1663–1740. Budapest 1899. (A Luther-Társaság XXXV. kiadványa)

IX. Kermann felszenteli II. Rákóczy F. új seregének zászlait. Buzdító beszédet tart. Az ónodi országgyűlés után Erdődy gróf ellene fordul. Kermann 1708-ban a porosz és svéd királyokhoz megy. Jelen van ez utóbbinak orosz hadjáratában. Visszatérvén, kénytelen Zsolnáról menekülni

A készület kissé soká tartott, mivel Lengyel­országban pestis uralkodott, s így az illetők jobbnak találták a várakozást. Végre Eákóczy kiadta az útle­veleket. Kermann ekkor Zsolnán volt elfoglalva a Neu­mann-féle imakönyv 1 és a rózsahegyi zsinat határoza­tainak kinyomatásával. A régibb zsinatok határozatait is letisztáztatta azért, hogy itthon és a külföldön szét­oszthassa. Mikor 1708 tavaszán jelt kapott, hogy készen van az útiköltség és az útlevél, ápril 12-kén Kassára utazott, hol május 6-ig várakozott útitársára. Melczer időközben lemondott utitervéről, helyette Szirmay Mik­lósnak, majd Gerhard Györgynek, a fejedelem egyik se­natorának kellett volna mennie. De ezek is vonakodtak menni, daczára annak, hogy a fejedelem a maga részé­ről is 200 frtot küldött ajándékul útravalónak. Végre Kermann megtalálta útitársát Podhorszky Sámuelben, a ki ez idő szerint Sárospatakon lakott. Eperjesről kellett indulniok. Vezető gyanánt felfogadták Hermsohn Kornélt, a ki a lengyelországi utakat jól ismerte. Május 16-án Bártfán búcsúztak el Szirmay Miklóstól és Zábler Jakab püspöktől s még aznap Sandecbe értek. Itt Hermsohn négy szekeret fogadott fel; ezekre rak­ták holmijokat és azokat a hordókat, melyekben a po­rosz és svéd királyok részére szánt finom borok voltak. Május 23-kán a Dunajecz vizére hajóztak és men­tek egész Nove-Mestoig. Janovecz mellett ismét szeke­rekre szálltak és jun. 3-ikán a pulaiszki várba érkeztek. Innét megint hajón mentek egész Varsóig, de jun. 7-ikén 1 Nucleus formularum precandi. M. Caspari Neumannii. Zolna 1707. 12-rét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom