Zsilinszky Mihály: Kermann Dániel evangélikus püspök élete és művei. 1663–1740. Budapest 1899. (A Luther-Társaság XXXV. kiadványa)

III. Bársony boszúja. A turolukai ev. templomot elvették a katholikusok. — Kermann atyja és családja menekül.— Prot, főurak védelme alatt Kermann elvégezi iskoláit — a külföldön is

Pál vezetése mellett lényeges előhaladást tett nemcsak a népiskolai tantárgyakban, hanem a latin nyelv elemeiben is. Divék-Ujfahm kivül Trencsénben is tanult Holvajdt György és Greskovics Pál tani tők, alatt. Az akkori evang. iskolák sorsa hasonló lévén az egyház sorsához, a tanítók számtalan zaklattatásnak voltak kitéve. A tanévet ritkán töltötték el békével. Megtörtént gyakran, hogy a földesurak változásával a legvirágzóbb intézetek egyszerre vagy bezárattak, vagy katholikusokká tétettek. Azok a főnemesi evang. családok, melyek mint a Nyáryak, egy ideig az Illésházyak, az Osztrosithok és Ottlikok, valódi „szent pazarlást" űztek az ő általok fentartott iskolákban, a mennyiben nemcsak a tanítókat fizették, hanem üldözés idején még azoknak családjait is elhelyezték és a végromlástól megmentették. Megérdemlik, hogy a hálás utókor megörökítse emlékezetre méltó cselekedeteiket. Hogy minő eredményt tudtak az akkori protestáns iskolák felmutatni, azt mindenki elgondolhatja, a ki a fentebbi események folytán az evang. tanítók és papok sorsát elképzelni tudja. A hol nincs nyugodt kedélyhangulat; a hol a tanító, mint a csatatérre kiállított katona, naponta életveszedelemnek van kitéve; a hol a tanító űzött vadként majdnem hetenkint kénytelen elhagyni házi tűzhelyét s a hivatásának teljesítésére szükséges eszközöket az üldöző katonák zsákmányául hagyni ; a hol emlékezetből kell összeírni az elrabolt könyvek tartalmát — amint azt Kermann atyja is tette — s úgy ismertetni meg a tanítványokkal: ott az elméleti tanulás eredménye vajmi csekély lehetett. A gyermekek maguk is folytonos rettegésben vol-