Zsilinszky Mihály: Az 1646-ki tokaji tanácskozmány. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XII. kötet. IX.)

És végre egyik fő ok volt a hosszas alkudozásokban kifejlett prókátori szellem. A két fél küldöttei bizonyos előszeretettel és becsvágygyal keresték fel az egymás ellen felhozható argumentumokat. Ha általános elvek felett folyt a vita, akkor specialis esetek felhordásával éltek; ha egyes események és tények megigazításáról volt a szó, akkor általános elvek magaslatára emelkedtek. És mikor ekképen az idő haszontalanul elpazaroltatott, ezért mindenik fél következetesen ellenfelét tette felelőssé. A fejedelmekhez tett jelentésekben semmit sem tudtak ékesebben és alaposabban kimutatni, mint azt, hogy az ellenfél nem őszintén akarja a békét. Ez okok magyarázzák meg azt a rejtélyt, hogy a több, mint egy évig tárgyalt linczi béke pontjainak végrehajtása körül oly hosszas új viták fejlődhettek ki. I. Ferdinánd kiküldi biztosait és utasítást ad nekik. — Ezek öszszejönnek Nagy-Szombatban; január 28-kán átveszik a város hódolatát. — Február elején a fejedelmet követeinek elküldésére szólítják. — Fogadják a bányavárosok hódolatát. — Eperjes válasza. A linczi békepontoknak egyik leglényegesebb részét az képezte, mely Ferdinándot az országgyűlésnek három hónap alatt való összehivására kötelezi. E három hónap alatt kellett volna a végrehajtásnak nemcsak módozatait megállapítani, hanem magát a végrehajtást is eszközöltetni, Ferdinándban megvolt a jóakarat. Már csak a németországi háború is erélyesen ösztönözhette arra, hogy Magyarországon minél elébb rendbe hozhassa ügyeit, és hogy azután összes erejét nyugodtan a német földön duló ellenségei ellen fordíthassa. A linczi békeokmányok kicserélése után csakhamar kinevezte biztosait a végrehajtás feletti tárgyalások folytatására és befejezésére. Hosszuthóty László váradi püspök, Szunyogh Gáspár kir. tanácsos, Tőrös János kamarai tanácsos, Kerekes András kir. személynöki itélőmester, és Aszalay Ist-