Zsilinszky Mihály: Az 1646-ki tokaji tanácskozmány. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XII. kötet. IX.)

Ezzel a sorrend meddő, haszontalan kérdése nyomult előtérbe. A császáriak a fejedelemtől; ez viszont amazoktól kivánta a végrehajtás megkezdését. Erre nézve a következő okokat hozták fel: 1. O felségének királyi és császári tekintélye megköveteli, hogy jó példával menjen elől és a diplomában tett Ígéreteit teljesítse; 2. az ő felsége részéről teendő végrehajtás több időbe kerül, mivel nagyobb fontosságú ügyeknek több idő szükséges; 3. ő felsége a diplomák kicserélése idején arra kötelezte magát, hogy a nehézségek kiegyenlítésére biztosokat fog kiküldeni ; már ezért is illő dolog, hogy előbb ő felsége eszközölje a végrehajtást; 4. a hét vármegyében végrehajtandó ügyek egészen a fejedelem hatalmában lévén, azok három —négy nap alatt elintézhetők; 5. minthogy a fejedelem a maga részéről is készségét ajánlja a végrehajtásra, már ezért is ő felségének kell végrehajtania azt, amin az egész békekötés és tárgyalás alapszik. Ez indokokra a császári követek siettek megjegyezni: 1. hogy a tárgyalás rendje és természete azt hozza magával, hogy a két fél követei előbb adják elő nehézségeiket, azután mind a két részről adassék meg reájok a válasz és viszonválasz. Más különben kikerülhetetlen a zavar. Lám ezen tárgyalás kezdetén beadattak mind a két részről a propositiók, szükséges tehát, hogy mind a két fél adja meg rajok válaszát és netaláni kifogásait; 2. a jó és bizalmas tárgyalásnak szabálya az, hogy a kiküldött biztosok egymás között elébb a tárgyalás módját állapítsák meg; 3. maga a fejedelem is azt írta leveleiben, hogy véleményét a Tokajba küldendő biztosok által fogja közölni; s nem mondja, hogy elébb válaszoljanak azok által előadandó kivánataira, és azokat complanálják; továbbá most a fejedelem válaszán lenne a sor; 4. a fejedelmi követek készeknek nyilatkoztak válaszolni a nekik adott propositiókra, mihelyest az első pontokra vonat' kozó fejedelmi resolutio megérkezik;