Zsilinszky Mihály: Az 1646-ki tokaji tanácskozmány. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XII. kötet. IX.)
városi gyűlés meghallgattatik. A biztosok ezt megadták; ámbár gyanították, hogy a tanács tulajdonképen csak időt akar nyerni, hogy erre nézve a többi szabad kir. városok tanácsát kikérje. Öt nap elmultával azt a határozatot adták a biztosoknak, hogy a királyi tisztviselők hivatali helyiségéről gondoskodni hajlandók; ellenben a katholikus vallás gyakorlására és a pap lakására alkalmas helyiséget nem adhatnak, mert az eddig nem volt szokásban. Ennélfogva a város e részben saját szabadságának rovására semmiképen nem engedhet, ha csak az ország máskép nem határoz. Márczius 10-kén érkezett a fejedelemnek Erdélyben márcz. l-jén, Uj-Egyházán kelt levele, mely szerint ragaszkodik azon kívánságához, hogy a tárgyalások helyéül Tokaj tűzessék ki. Mire azonban a király biztosai megint csak azt felelték, hogy utasításuktól nem térhetnek el; s ennélfogva ismételten kérik, hogy követeit Kassára küldeni kegyeskedjék. Ugyanezt irták válaszul a fejedelem követeinek is, a kik időközben jelentették jövetelöket. A fejedelem márczius 14-én Gyulafehérvárról irott levelében még egyszer megsürgette a császári követeket, hogy e hó 21-kére Tokajban megjelenni szíveskedjenek. 0 a maga részéről a mondott napra oda küldi biztosait. II. A király biztosai engednek ,• — megindulnak Tokajba. — Útközben ünnepélyesen fogadtatnak. — Márczius végén összejönnek a fejedelem biztosaival. — Ezeknek általános utasítása. —A tárgyalások megkezdetnek; királyi propositiók — és pótkívánságok. Végre, a király biztosai, nehogy az idő haszontalanul teljék, elhatározták, hogy engednek a fejedelem kívánságának. Márczius 21-kén levelet irtak uroknak, melyben elpanaszolják, hogy a fejedelem, daczára annak, hogy követeinek elküldését márcz. 7-kére igérte, még most sem teljesítette igéretét. Minthogy az országgyűlés május 1-jére összehivatott, félnek, hogy