Zsilinszky Mihály: Lónyay Zsigmond és a nagyszombati béketanácskozmány 1644–45-ben. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XIII. kötet. I.)
I. Adalék Pannónia történetéhez Antoninus Pius korában. Hampel József 1. tagtól.
után az új országgyűlés összehívása elkerülhetetlenné vált, a vallási viták ismét előtérbe nyomultak. Mind a katholikusoknak, mind a protestánsoknak számos panaszaik voltak. A mit Pázmány szellemmel és erélylyel tett, azt utódja erőszakkal akarta folytatni. Nem csoda, hogy az érdeklett protestáns felekezet hívei minden tárgyalásokban való részvétet megtagadtak, míg sérelmeik nem orvosoltatnak. A földesúri kegyúri jogot úgy magyarázták, hogy a jobbágynak semmiféle joga -nincs, legfeljebb az, hogy munkabérét a földesúrtól megkaphassa. A templom a földesúré, s ez olyan papot állíthat oda, a minő neki tetszik. Ezen elvből folyólag a protestáns lelkészek elűzettek, templomaik, iskoláik elfoglaltattak. Végehossza nem volt az e miatti keserű kifakadásoknak és feliratoknak. Az elkeseredés tetőpontját érte el akkor, mikor a protestánsoktól »az evangélikus rendek« elnevezését is el akarták vitatni, s midőn a nádor elfogatassál fenyegette a nyugtalaukodókat. Ez által már a nemesi kiváltság jutott veszedelembe. A királynak nyilatkoznia kellett, hogy nem akarja a nemesség jogait kétségbe vonni; de a protestánsok írásbeli megnyugtatást követeltek, és mivel az nem történt meg, megtagadták a további tanácskozmányokban való részvétet, mi annál inkább bántotta a királyt, mert ezen az országgyűlésen akarta nejét megkoronáztatni. Engedett tehát, és engedményeit négy pontban foglalta össze. A protestánsok között e miatt zayar és meghasonlás támadt. A hevesebbek semmitsem akartak hallani az engedményekről, míg a higgadtabb és enges jtelékenyebb természetűek hajlandók voltak a négy pont felett tanácskozni. Ekkor lépett föl Lónyay Zsigmond, és a minden érintkezést megtagadni kész hitfeleihez engesztelő hangon szólott. O — úgymond — eredményt óhajt elérni; azért szükségesnek tartja az előleges tanácskozást, s hogy ez sikerhez vezessen, a nádorhoz, mint közbenjáróhoz kivan fordulni azon kérelemmel, hogy megértvén a protestánsok óhaját, végre valahára találjon módot ezen szenvedélyes viták megszüntetésére, hogy az egybegyűlt rendek más tárgyak elintézéséhez foghassanak. A többség méltányolta és. elfogadta Lónyay javaslatát, és néhány társával éppen őt küldöttek ki a nádorhoz, hogy a négy pont