Zsilinszky Mihály: Miről van szó? Válaszul némely támadásokra. Budapest 1908.

nosság alapján nyugosznak; s minthogy a felekezetek közötti béke állandósítása és a súrlódásoknak kikerülése nemcsak a felekezetek, hanem az állam jól felfogott érdeke is, a kormánynak legkomolyabb törekvése és feladata a fent hivatkozott törvényekben lefektetett elvnek szigorú végrehajtása ..." Eddig tart a szónoklat, a mire itt semmi szükség néni volt. Ezt követi az eddig dicsőített elvek végrehajtása megtagadásának hamis körülírása ilyen okoskodással: „A törvény eme rendelkezése önmagában véve oly természetű befejezett na-~^ rancs (!), hogy míg egyfelől annak általdeletekkel (mintha a protestánsok ezt kérték volna) való további végrehajtása alig eszközölhető, másrészt feleslegesnek mutatkozik abból a szempontból is, mert az általános rendeletek ellen az egyes felekezetek (azaz csak a kath.) éppen úgy véthetnek, minta törvény ellen ff* Ez aztán gyönyörű megokolása a bevezetésben dicsőített 1848: XX. t.-cz. 2. szakasza megtagadásának, A dolog természeténél fogva — így folytatja a vallási törvények őre — a kormánynak az a feladata és teendője, hogy a törvényben lefektetett elvet, minden egyes konkrét esetben a legszigorúbban alkalmazza és a felmerülő és tudomásra jutott jogsérelmeket, a törvény inteneziójának megfelelőleg orvosolja. A felekezetek közötti jogegyenlőség és jogviszonosság törvényileg megállapíttatván, annak szigorú betartása úgy a felekezetek, mint a kormánynak kötelessége.