Zsilinszky Mihály: Miről van szó? Válaszul némely támadásokra. Budapest 1908.

teljesen jogosult volt. Tökéletesen igaz, hogy a nagyjövedelmű főpapok már ekkor tíz év óta, húzták-halasztották jövedelmeiknek összeírását, mert sejtették, hogy a kormány Ferencz királynak tervére gondol és az ő felesleges jövedelmükből és a vallásalapból akarja törvényileg a katholikus papság kongruáját megállapítani. Hogy a főpapok mindent elkövettek ezen terv keresztülvitelének meggátlására, az ismeretes tény. Az összeírás első példányai olyanok voltak, melyek felett az illető bizottság tagjai méltán megbotránkoztak. De ennek lélektani okát megtaláljuk azon éles és engesztelhetlen harczban, melyet a főpapság és néhány túlbuzgó főúr folytatott a Csáky-féle egyházpolitikai törvények létrehozása és életbeléptetése ellen. Az elkeseredett harcz országszerte szervezkedésre hívta fel a kath. közönség aprajátnagyját, férfiakat és nőket egyaránt! Ekkor született meg a kath. érdekek védelmére a politikai „néppárt" is. Sőt a harcz hevében még németországi katholikusokat is sesítsésül hívtak. A Münchenben tartott német kath. kongresszuson megjelent a magyar katholikusok vezére, gróf Zichy Nándor is, a hol nagy lelkesedéssel fogadták, és éppen nem titkolták abbeli közös törekvéseiket, hogy a római pápának világi hatalmát is visszaszerezzék! Erre azonban csakhamar megkapták Itáliából a méltó választ, a hol az olasz királyság egységének emlékünnepén Crispi miniszterelnök hatalmas tiltakozó beszédet mondott a pápa világi hatalma ellen, melyről annak idején Göthe azt mondotta,