Zsilinszky Mihály: Miről van szó? Válaszul némely támadásokra. Budapest 1908.

Gr. Apponyi éppen úgy tudja, mint én, hogy a főpapság azon időben is azon törte a fejét, miként lehetne az 1848-iki vallási törvényt kijátszani és a régi állapotokat visszaállítani. Haynald kalocsai érsek 1877-ben a kilenczes bizottságban kifejtette a főpapság kívánságát, mely szerint Ő felsége „legfőbb kegyúri jogánál fogva" a vallás- és tanulmányi alap kezelésének végleges rendezéséig, egyelőre egy katholikus férfiakból álló „ellenőrző bizottságot" rendeljen el. Ez az, a mit a főpapság 1848-ban is kért. E szerint ne a kormány legyen ellenőrzője az említett alapok kezelésének, hanem „katholikus férfiakból álló" bizottság! Ezer szerencse, hogy Ő felsége ezekben a kényes kérdésekben is nagy óvatossággal és bölcsességgel járt el. Döntés előtt 1879 január 19-iki legfelsőbb elhatározásával véleményt kért a kormánytól a vallás- és tanulmányi alap jogi természetére nézve. A főpapság a következő év tavaszán ismét olyan véleményt adott, melyben a Felség „főkegyúri kizárólagos jogánál fogva és ennek a jövőre való megóvása tekintetéből kegyeskedjék egy katholikus ellenőrző országos bizottságot kiküldetni." Ő Felsége a bizottságot ugyan kinevezte, de az 1848 : XX. t.-cz. 4. és 18. szakaszaiban foglalt miniszteri felelősség elvének hangsúlyozása mellett! Két év múlva a főpapság már azt kérte, hogy a vallási, tanulmányi, egyetemi és egyéb alapok és alapítványok kezelése, továbbá az egész r. kath. iskola-ügy vétessék ki a kormány kezéből. Egyúttal