Zsilinszky Mihály: Miről van szó? Válaszul némely támadásokra. Budapest 1908.

Tudjuk, hogy a tanulmányi alap és vallásalap, jogi természete felett sok tinta lett elfogyasztva, a nélkül hogy az 1848-diki vallástörvény szellemében oldattak volna meg. Ezek felett királyi okiratok alapján a kormány rendelkezik. A magyar királyi egyetemet Mária Therézia alapította meg, s erre a Pázmány és Szelepcsényi érsekek által tett alapítványokat is felhasználta. Joga volt hozzá. Az egyetemnek mai neve Budapesti magyar királyi egyetem, tehát nem felekezeti, hanem országos intézet. Deák Ferencz 1869-ben, mikor a kormány 50.000 forintot kért az egyetemre, figyelemre méltó beszéd kíséretében azt mondta: „Én határozottan kijelentem, hogy a magyar királyi egyetemet állami intézetnek tekintem, s ez alapon a kért összeget kész vagyok megszavazni". Azóta az állam milliókat fordított az egyetemre. Most Apponyi barátai ezt is rekatholizálni akarják. A következő években a kormány kezelése alatt álló összes alapok és alapítványok jogi természetének meghatározása is szóba került az országgyűlésen. Horváth Mihály a jeles püspök és historikus és társai (köztük Trefort Ágost is) indítványt tettek arra, hogy „küldjön ki a ház egy bizottságot, mely eddigelé a kultuszminiszter által kezelt alapítványok jogi természetét megvizsgálván, indokolt véleményt mondjon a felett, vannak-e ezen alapítványok között olyanok, melyekre a kath. egyház jogosan nem tarthat számot és a melyeknek ezentúl is az állam kezelése alatt keilend maradniok?" A bizottság kiküldetett. Sokáig dolgozott. Sok véleményt hall-