Zsilinszky Mihály: Miről van szó? Válaszul némely támadásokra. Budapest 1908.

ködő szellemében valaki eretnekeknek, szakadároknak és rebelliseknek nevezvén, ezen czím alatt üldözhessen. Ezt lehet talán önérzetes, de nem lehet sértő nyilatkozatnak mondani. Avagy talán az a kifejezésem sérti az egyedül idvezítő egyház boldog tagjait, hogy „mi protestáns keresztyének több áldást és boldogságot várunk hazánkra, sőt az egész emberiségre a krisztusi szeretettől és az evangeliomi világosságtól, mint a gyűlölködő és zsarnoki „római szent inkviziczió" lélekölő decretumaitól ?" Ez a mi meggyőződésünk, melynek nyílt bevallása szintén nem lehet sértő keresztyén emberre nézve. Azt is állítja a kath. nagygyűlés tisztelt elnöke, hogy érthetetlen előtte a „Ne temere" elleni támadás. Miért szólanak Zsilinszkyék bele a házasság szentségének dolgába, mikor ők nem tartják a házasságot szentségnek? Ez tisztán katholikus ügy! De kérdem: miféle szentség az, melyet a kath. papok magok nem respektálnak? Dr. Várossy Gyula kalocsai érsek őexczellentiája a szóban levő decretumot oly bölcs és korszerű intézkedésnek mondja, mely igen sok kételynek, zavarnak és nehézségnek vetett véget. Állítja, hogy a „Ne temere" egyáltalán nem foglalkozik a magyarországi vegyes házasságokkal; állítja, hogy ez kizárólag katholikus belügyet képez, melyhez senkinek semmi köze. Mert — úgy mond — hogy a mi katholikus hitelveink és egyházi törvényeink szerint mely házasságot tartunk lelkiismeretünk fóruma