Zsilinszky Mihály: Az 1848-iki vallásügyi törvényczikk története. Budapest 1908.

I. Előzmények. —• A kormány és a főpapság magatartása a protestánsokkal szemben. — A közhangulat ellenök fordul. — Beöthy Ödön föllépése. — A 12 pontot elfogadja az alsó tábla, a felső elveti. — Deák Ferencz nézete és követi jelentése. — Sérelmek szaporodtával nő az ellenzék. — Az 1843—44-iki országgyűlésen a papi javak ellen fordul. Ha tiszta képet akarunk rajzolni az 1848-iki vallásügyi törvényről, annak szelleméről, keletkezéséről és valódi czéljáról, akkor voltaképen vissza kell tekintenünk az 1830-as és 1840es évek reformtörekvéseire és az akkori államférfiak küzdelmeire. Általánosan ismert tény, hogy Magyarország ébredése 1825-iki országgyűlés után azon időben kezdődött, mikor Kölcsey Ferencz, Gr. Széchenyi István, B. Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos és Deák Ferencz tevékenysége vonta magára a nemzet figyelmét. Az alkotmányos szabadságért és egyúttal a vallás-szabadságért folyó harczok a mult század első felében tartott országgyűléseken párhuzamosan folytak és egy közös czél eléréseért vivattak. Ennek lehet köszönni, hogy a közhangulat a protestánsok iránt igen kedvezőleg alakult. Ez a körülmény magára vonta a kormány figyelmét is, a mely addig csak a folytonos zaklatásokban és fönálló törvények kijátszásában nyilvánult. A helytartó tanács Az i848-iki vallásügyi tcz. tört. 1