Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XIV. Polemikus irodalom. Luther és Kálvin híveinek vitái

Ebben nemcsak tévelygésről vádolja a r. kath. egyházat, hanem azt is állítja róla, hogy az hozta Magyarországra azt a nyomorúságot, mely egy század óta sújtja a népet. Ezen okok között említi »az isteni szolgálat színe alatt való bálvány és idegen isteni tiszteleteket s eretnekséget«. A katholikusok bálványozok j bálványuk a pápa; a szentek segítségül hívása is bálványozás. A katholikusok jámborsága csak színlelés, mert Rómában könynyen lehet pénzért bűnbocsánatot nyerni. Szerzeteseik erkölcstelenek; papjaik urak lettek, a hamis esküt megengedik, az igaz evangeliom hirdetőit üldözik. E miatt még nagyobb nyomor és csapás fog az országra szállani. Az Isten akaratját a szentírásból kell felkeresni ós teljesíteni; a pápisták szűnjenek meg a keresztyéneket üldözni; el kell hagyni a különféle gonoszságokat stb. Magyari művén erős meggyőződés ós bizonyos megható naiv hit hangja érezhető. Senki sem hisz jobban az ö felekezetének igazságában és az isteni gondviselésben, mint ő; de egyszersmind senki sem aggódik hazájának jövője felett igazabb őszinteséggel, mint ő. Azért ragadott tollat, hogy reá mutasson a veszedelem okaira ós a veszély elhárításának módjára. Magyari munkájára Pázmány Péter 1603-ban válaszolt ezen cím alatt: »Felelet a Magyari István az ország romlása okairól írt könyvere.« Ezen munkában Pázmány erőteljes irálylyal és tetszetős érvekkel nemcsak visszautasítja Magyarinak állításait, hanem egyúttal támadó lag lép fel a prot. egyház tanai ellen. Ugyan e könyvben Eszterházy Tamás ellen is polemizál, aki Hunnius könyvét »Az igaz anyaszentegyházról ós ennek fejéről, az Christusról, meg AZ ORSZÁGOKB

AN VALÓ SOC ROM; LASOKNAC OKAIRÓL, ES AZOK* B

OL VALÓ MEG SZAB ADVLASNAC ÍO modgiarol, mofim vyonnan irattatot, <s focbSlis cmbereknec irafokbol fztreztefet hafz* nos kőnyumkt. MAGYARI ISTVÁN SÁRVÁRI Prardicator alul. Pfalmo LXXXI. vcrf:XIH. Vaihaaz^ en népem halgátot volna engemet, es az^ Ißaelazjn vtäimban iart volna, niluan femmie tbttem tolna az, b ellen/egedet, es az^ bbaborgatoi ellen, fel emeltem tolna az, en \ezemet. NIOMTÁTTATOT SÁRVÁRAT,' az Author kőltftgcuel. MAfcJLtVS 1ANOS ÁLTAL, * ANNO M. D, CIL MAGYARI ISTVÁN MUNKÁJÁNAK CÍMLAPJA.