Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

MÁSODIK RÉSZ. A XVIII. század történelme. - XVIII. Az iskola és irodalom

kisebb támadások elő-előbukkannak is bennök, hiszen már puszta dogmájuk sérti az orthodox hitvallást*. Egy 1769-iki rendelet egész pontosan megállapítja a bírálat alapelveit. Azt kell nyomozni, hogy a könyv nem tartalmaz-e oly tant, mely az államra veszedelmes, nem ellenkezik-e a jó erkölcsökkel, megegyezik-e a tűrt vallások alapdogmáival s nincsenek-e benne hitvallásukhoz nem tartozó gonosz rágalmak, az igaz vallásra szórt szitkok és kifakadások. A XVIII. század rideg, türelmetlen világa természetesen nem tudott fölemelkedni addig a gondolatig, hogy az egyenlőség elve alapján a kath. sajtótermékek izgató irányát és gyűlöletes hangját is korlátozza. A pozsonyi jezsuiták a kir. rendeletek utasításaiból a római kath. dogma rideg érvényesítését olvasták ki. Az országban nem szabad más könyvet olvasni, mint ami a róm. katholikus álláspontot hirdeti. Minden egyéb könyv kárhozat forrása. Egy »Methodus Revisionis Librorum« néven fenmaradt gyakorlati útbaigazítás első sorban a tridenti zsinat s a pápai Curia indexének szemmeltartására figyelmezteti a revisorokat; a könyv gondos átolvasását nem követeli, a fejezetek címeiből, a tartalomjegyzékből megalkothatják vóleményöket. Ily elvek mellett kivétel nélkül elbuktak a prot. polemikus munkák, egyházjogi müvek, egyháztörténelmek, bölcsészeti