Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XII. A protestáns egyház szervezése, közigazgatása, egyházmegyei gyűlések, zsinatok általában

1662-ben Nagyenyedre helyezte át. A Kolozsvárra menekült tanulók Vásárhelyi Péter tanárukkal együtt odaköltöztek s az iskolai vagyon jövedelmei is oda rendeltettek. Uj helyén a kollégium szellemi és anyagi tekintetben megújult és megerősödött. Jeles tanárok követték egymást. Ezek között leghíresebb volt Páriz-Pápai Ferencz, a híres szótáríró, kit Apafi 1687-ben, a legnagyobb üldöztetés korában, mint követet küldött ki a németalföldi rendekhez, a svéd és dán királyhoz, a szász ós brandenburgi választófejedelemhez ós végre Helvetia rendéihez is. Ezen kívül nagyhírű tanárok voltak Enyeden Dózsi Márton és Csernátoni Pál. Ezek ugyanazon theológiai ós bölcsészeti irányhoz tartoztak, melyet Apáczai János ós Tolnai Lajos követtek, t. i.: a theológiában Coccejust, a bölcsészetben pedig Descartot. Ez ellen Pósaházy ós Buzinkai, a Sárospatakról idemenekült tanárok, kik az Aristoteles-fóle bölcsészetnek ós régi theológiának voltak hívei, erősen kikeltek ós a coccejánusokat az unitá- tf * A/ rizmus felé való hajlással vá dolták. t ^ AjLsfJUL Ebből szenvedélyes viták * I 3»~-v^ keletkeztek. Végre is zsinat elé került a dolog, mely a BISTERFELD JÁNOS HENRIK ALÁÍRÁSA. fejedelem hozzájárulásával az enyedieket eltiltotta a Coccejus-fóle theologia tanításától. A bölcsészetre nézve pedig azt mondotta ki, hogy »oly filosofiát tanítsanak, mely ancillája a theológiának és vele consonaljon«. A II. Rákóczy Ferenc felkelése alatt Enyed ós iskolája sokat szenvedett; a tanárok elűzettek és csak 1709-ben kezdhették meg újra a tanítást. A kolozsvári, udvarhelyi, zilahi és marosvásárhelyi ref. gimnáziumok szintén a nemzeti fejedelmek idejében virágzottak fel. A reformátusoknak másik nevezetes főiskolája volt a sárospataki. Ennek alapját a Perényi-család vetette meg a XVI-ik század elején. Később felkarolta az Eger vár ostrománál történelmi nevet szerzett Dobó Istvánnak neje és fia; majd 1607-ben Lorántfi Mihály, aki leányágon a Dobó-családból származván, megvette a sárospataki uradalmat. Ennek két leánya volt, t. i. Zsuzsanna és Mária. Az apának 1614-ben bekövetkezett halála után mind a két leány az erdélyi fejedelem fiaihoz ment nőül. Zsuzsannát elvette Rákóczy György, Máriát pedig ennek öccse, Zsigmond. Rákóczy Györgynek, aki 1630-ban Bethlen Gábor után lett erdélyi fejedelemmé, második neje, Lorántfi Zsuzsanna szerezte meg 18*