Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

HARMADIK RÉSZ. A XIX. század történelme. - XX. Uralkodó és bevett vallás. Az új élet kezdete

TOMPA MIHÁLY. meghallgatta. Az alkotmányos kormány ilynemű törvényellenes eljárása igen lehangoló hatást gyakorolt, mert a lázas gyorsaság mellett, mellyel előre haladt, még az önvédelem lehetőségétől is megfosztá a protestánsokat. Úgy, hogy ezek némi megelégedéssel fogadták azután, midőn a főrendiház a rohanó haladást megállította s a közoktatási törvényt, bővebb és higgadtabb megfontolás okából, a napirendről levette. Ily előzmények után a protestáns egyházak már óvatosabbak lettek a lelkesedésben, fukarabbak az örömnyilvánításban s bizalmatlanabbak a kormánnyal szemben. Eleinte gondoltak ugyan nagyobbszabású reformokra, de részint a kormány tényei, részint pedig a mindinkább bonyolódó politikai események, várakozásra, türelemre és higgadt előkészítésre utalta őket. — Az egyes protestáns egyházak megállapították azon sarkalatos alapelveket, melyeket egyházi ós iskolai reformjaik kiindulási pontjaiul tekintettek, amelyekben kifejezést adtak annak, no

gy egyházi és iskolai autonómiájukat az alkotmányos kormánnyal szemben is sértetlenül fenn kívánják tartani s abból semmi állami dotációért nem engednek.

1 Majd midőn az értekezlet napja elközelgetett, eleinte külön-külön, majd együtt állapította meg az ág. hitv. evangélikus. 1 Prot. Egyh. és Isk. Lap 36. sz. 1001—5. lap. PETŐFI SÁNDOR.