Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

HARMADIK RÉSZ. A XIX. század történelme. - XX. Uralkodó és bevett vallás. Az új élet kezdete

totta a római katholikus papságot, hogy híveiket nagy szorgalom­mal ós alaposan oktassák a hit igazságaiban, aminek eredménye bizonyára az lesz, hogy a hittől való elszakadások ritkábban fognak előfordulni. De már a helytartótanács keményebben s nem a lelki oldalról fogta a dolgot. Akik vallási oktatás vagy áttérési engedély nélkül imahelyre (oratórium) vagy talán evangélikus úrvacsorához járulnának, katholikus hitben nevelendő gyermekeiket vagy más katholikusokat ilyen imaházakba bevezetni, küldözgetni, csábítgatni mernek, vagy az odameneteltől vissza nem tartanak, fiskális kereset által pénz-, tömlöc- vagy nehezebb büntetéssel büntettessenek. A prédikátorok is, kik kellőleg nem tudják magukat menteni, szin­tén móltólag bűnhődjenek, mint a törvényesen tiltott hithagyásnak előmozdítói. 1 Az a protestáns prédikátor, ki áttérési engedély nélkül valakit hitsorsosai közé felvenne, a hivatalvesztésnek s más szigorú büntetéseknek tenné ki magát. Aki át akar térni a római katholikus hitről a protestáns val­lásra, az elsőben is alapos vizsgálatnak vettessék alá, melyben a következőket kell figyelembe venni: a) Van-e a katholikus hittől elszakadni igaz szándéka, b) mily okoknál fogva akarja hitét vál­toztatni, c) a hitváltoztatás valódi okának kitudakozása végett a szomszédoktól ós más helybeliektől is puhatolni szükséges, d) nem gyakorolta-e már eddig az evangélikus vallást az áttérni szándé­kozó, e) vájjon nem csábíttatott-e és ki által csábíttatott a hit­hagyásra. 2 Az áttéréshez természetesen nem volt elegendő akármiféle ok. Aki törvényellenes nevelés, megszokás, megtetszós, vagy a római katholikus hit elveiben való járatlanság miatt akar áttérni, az enge­délyt nem kap. A jegyes vagy hitves kedve, jobb kitartás, a lakos­ság többsége, könnyebb férj szerzés, az egyszerű akarat, nem elfogad­ható okok. Aki a római katholikus hit nem ismerésével szerezte protestáns meggyőződését, aki tudatlanságot mutogat, áttérési engedélyt nem szerezhet. 3 Áttérési engedélyt nem kaphat: aki kinyilatkoztatja, hogy ha az evangélikus hitben lelke örök vesztét lelné is, még sem akarja követni a római katholikus hitet; aki a hatheti tanulásnak ellenszegül, azt félbeszakítja, az elől elfut, aki az engedély megvárása előtt evangélikus istentiszteletben s úrvacso­» 1792 szept. 25. 21098. sz., 1800 ápr. 1. 7711. sz., 1819. aug. 24. 23787. sz., 1816 febr. 27. 5710. sz. 2 1794 máj. 13. 3 1803 ápr. 5. 8161. sz., 1804 okt. 9. 22802. sz.; 1806 április 15. 6245. sz., 1808 november 22. 25762. sz., 1812 október 13. 25580. sz., 1818 június. 15616. sz., 1819 április 20. 11213. sz., 1820 aug. 1. 19855. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom