Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - V. A reformáció híveinek egyházakká s külön felekezetekké való alakulása

Egy még ma is meglevő okmányt 1561-ben így írt alá: Melius Somogyi Péter, pap, püspök, zsidó, görög, német, török és arabs nyelvekben jártas. A munkában fáradhatlan volt, a küzdelemre mindenkor készen állott, s volt is benne része bőven. Küzdött a templomi szószéken, küzdött a magyar és erdélyi részeken tartott vallási vitákon ós zsinatokon, küzdött a sajtó fegyvereivel. Egész élete munka ós küzdelem volt; küzdött mindazok ellen, a kik nem voltak szerinte igazi jó kálvinisták, tehát úgy a római katholikusok, mint s talán még inkább a lutheránusok és unitáriusok ellen. E kor hittudósainak a fegyverei általában durvák, Ízléstelenek voltak, a Meliuséi épen nem képeztek e tekintetben kivételt. Melius — mint mondók — folytatta Kálmáncsehi munkáját több kálvini irányú lelkésztársával együtt, de a nélkül, hogy lett volna egy közösen elfogadott alapjuk míg nem a váradi ós debreceni — de általunk közelebbről nem ismert — vallási összejöveteleken a fennforgott hittani vitakérdéseket e vidék hittudósai meghányván-vetvén, létrejött az első hazai református hitvallás — a Confessio Debrecinensis — 1562-ben. Ez az 1567-ben tartott nevezetes debreceni zsinatig közös lobogóját képezte mindazoknak, akik Debrecen ós Várad vidéken a javított vallás hívei voltak, sőt kétségkívül jelentékeny hatással volt e hitvallás a kálvinizmusnak a Királyhágón túl lakó magyarok között való meggyökereztetésére is. E nagyterjedelmű, nyomtatásban több mint 12 ívet betöltő hitvallás nem egy ember műve; az oroszlánrósz belőle kétségkívül Meliusó. De vannak benne részek Szegedi Gergely debreceni, Czeglédi György n.-váradi lelkészektől s talán Karolt Péter kolozsvári tanító- majd bihari esperes-, később szuperintendenstől is, kik ez időben már Kálvin buzgó harcosaiként voltak ismeretesek. Éppen ezért tudományos rendszert e munkában hasztalan keresünk, »hanem tartalma, mint a naponként felmerült szükségekhez képest többek által hamarjában összerakott mozaik van minden szorosabb összefüggés nélkül összeállítvaA benne foglalt hittani tótelek, úgy különösen az úrvacsorára és a feltótlen eleveelrendelósre vonatkozók határozottan kálviniak. Az erkölcstani szabályok, az istentiszteletre s lelkészi szolgálatra, ruházatra vonatkozó intézkedések magukon viselik a szigorú puritánság bélyegét. Vannak e hitvallásban oly cikkelyek is, melyek nem annyira vallási, mint inkább több, az időben felmerült természettani, csillagászati kérdések vagy 1 E hitvallást egész terjedelmében, magyarra fordítva közli Kiss Áron »A magyar Zsinatok* 73—286. 1. Ribininek a hitvallásra tett szigorú bírálatát 1. Memorabilia . . 163. 1.