Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - V. A reformáció híveinek egyházakká s külön felekezetekké való alakulása

egyház beléletére vonatkozólag is határoztak ós pedig akként, hogy a fentebb emiitett módon értelmezett 1548-iki törvény talaján maradtak, de azért a kálvini reformáció szelleme is már érezhető'. Érthető is, hisz e zsinaton már ott harcol a helvét reformáció tüzes híve: Kálmáncsehi Sánta Márton, s szellemi rokona Hadán Balázs debreceni majd beregszászi lelkész. Az egyik tudósító szerint a zsinati atyák »a szent vacsoráról vitáztak«, a másik szerint »ismételték az úr vacsorájáról való hitvallast« ; mely két tudósítás valószínűleg úgy értendő, hogy némely lelkész már Brenz s még inkább Kálvin úrvacsorai tanát is hangoztatta, tehát vitáztak, de a többség újból megerősítette az erdődi zsinatnak vagy talán az öt városi hitvallásnak idevonatkozó pontját. Egy másik határozatban kárhoztatták a fülbegyónást — melyet még az erdődi zsinat, bár nem nagy súlyt helyezve reá, meghagyott — és megerősítették a nyilvános gyónást. Utasítást adtak a lelkészeknek, hogy ahol földesurak nem lóvén, a szegény nép nem képes tartásukról gondoskodni, mi módon segítsenek magukon. Megtiltja a zsinat, hogy a már eltávolított oltárokat újra felépítsék; ott pedig, ahol még az oltárok megvannak s azok megtartását a hívek makacsul kívánják, ott a lelkipásztorok nyugodt lélekkel kiszolgáltathatják a szakramentumokat az oltárról is, csakhogy a tudományban állhatatosak legyenek. Ugyanily, vagy talán még erősebb lutheri szellem lengi át az óvári (1554) és második erdődi (1555) zsinatokat. Az előbbin 89 lelkész és több nemes vett részt. Az egyházi szolgák az eléjök feltett kérdésekre adott vallástételükben kimondták, hogy az úrvacsorában a kenyérrel ós borral együtt valóban, lényegileg jelen van, adatik és osztatik Krisztus igaz teste és vére úgy a hívőknek, mint a hitetleneknek, hogy az úrvacsoránál kovásztalan kenyér használandó; a magán feloldozás megtartandó; hogy az oltárok ós képek lerontása a törvényhatóságoknak, nem az egyházi szolgáknak a kötelességük ; a házasságra lépőknek esküt kell tenni, s végül hogy szuperintendenseket ós espereseket (praelatos) kell tenni a tudományban és szertartásokban való egyetértés ós a tisztességes fegyelem végett. S a zsinat meg is választotta szuperintendensül az ottani lelkészt, Thordai Demetert. , A második erdődi zsinat 20 cikkelyt alkotott, az egyház belés külóletóre vonatkozót, az úrvacsoráját illetőleg az óvárii zsinat határozatával egyezőt s helytelenítve az óvári templomból az oltároknak ós képeknek ekkortájt történt kihányatását.

1 1 L. e zsinatról bővebben Kiss Ár. id. m. 32. s köv. 1. Révész S.-pataki füz. 1864. 30. 1.