Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - IV. A vallásjavítás a mohácsi vész után

házánál, majd nyilvánosan a templomban lépett fel az evangeliom hirdetőjeként. Pár óv múlva egy jól felszerelt nyomdát állított fel, mely hasonlóképpen kiváló szolgálatot tett a reformáció ügyének. Különösen nagy hatást tett Honternek e nyomdából kikerült s majdnem hitszabályozó tekintélyt nyert hitjavítási könyvecskéje (Libellus Reformationis). Az ebben foglalt hittani tételeket s szertartási szabályokat Brassó városa hivatalosan a magáéivá tette s intézkedett, hogy a templomokból a képek s egyen kívül az összes oltárok eltávolíttassanak. A vallásjavítás ilyetén terjedését Martinuzzi megakadályozandó, Hontert az 1543-iki vásárhelyi országgyűlés elé idéztette; helyette azonban — nem eresztvén el őt Brassó városa — Glatz Mátyás és még egyik lelkésztársa, Fuchs városbíró és két tanácsos jelentek meg, magukkal vivén Honternek »Apologia Reformationis« című művét. Martinuzzi a megjelenteket máglyával fenyegette, ha meg nem térnek, de Izabella tanácsosai, Battyáni Orbán, Csáki Mihály volt kanonok s mások hitvitára terelték ez ügyet. A vita eredménye az lett, hogy a hatalmas püspök ellenzése dacára Brassó követei bé- MARTINUZZI GYÖRGY NÉVALÁÍRÁSA. kével térhettek vissza és a reformáció diadalát többé mi sem akadályozta.

1 Fényes sikerrel fáradozott Honter az iskola-ügy felvirágoztatásán is. Még az évben, hogy lelkésszé megválasztatott (1544), elkészítette iskolai rendtartását, a kolostori javakból alapított iskolát újra szervezte, a tanács támogatásával azt nagy iskolává emelte, melyben a klasszikus nyelvek mellett a bölcsészetet és teológiát is tanították. Gondoskodott a leányok neveléséről is. A görögországi és budai könyvtárak általa megszerezhetett műveiből becsessé fejlődött könyvtár alapját rakta le; összesen mintegy 30 tudományos művet hagyott hátra.

2 Honternek hű segítőtársa volt Brassóban Olatz Mátyás, kit Calvinus Mátyásnak is neveztek és Wagner Bálint, előbb a brassói iskola jeles képességű, többek között a görög nyelvben ós bölcsészetben is jártas tanára. Honter halála után első oly lelkész, ki a keleti egyház hívei közé is óhajtotta volna a reformációt beplántálni s e 1 Az egyik volt plébános, Jäkel Jeremiás, midőn 1542-ben lakodalmát ülte, e lakodalmon, egy e korból fennmaradt napló szerint, az egész káptalan — Domini patres totius Capituli — jelen volt. 2 Az erdélyi szász evangélikus egybáz vezető emberei Honter születési évének 400 éves fordulóján, 1898-ban, nagy emlékünnepet rendeztek és intézkedtek emlékének külsőképpen is megörökítése iránt.