Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

HARMADIK RÉSZ. A XIX. század történelme. - XX. Uralkodó és bevett vallás. Az új élet kezdete

Ferenc jobbágyai és evangélikusok voltak. Majd a gróf Forgáchok •és Mattyasovskyak birtokába jutva, erővel a római katholikus egyházhoz csatoltattak, anélkül azonban, hogy evangélikus meggyőződésük megtöretett s megszűnt volna. így éltek e szerencsétlenek a türelmi rendeletig, amikor nyiltan vissza akarván térni atyáik hitére, II. József 1785-ben egy plébánost rendelt hozzájuk Laázba, hogy minden egyessel a hat heti oktatást végezze el. A plébános belátván oktatása sikertelenségét, egyszerűen odahagyta őket még a hat hót lefolyása előtt. A lakosság pedig evangélikusnak tartá magát s 1792-ig nem is háborgattatott. Azonban ekkor a helytartótanács szept. 25-iki rendeletének hatása alatt megindult ellenök az üldözés, a zaklatás. Mivel némelyek, már II. József alatt, áttérési engedélyt nyertek közülök, a többiek is óhajtották ezeket követni. De a helytartótanács 1792-ben fejenként 1 frt 46 kr. taksát követelt tőlük az engedélyért s mert ezt — több százan levén — nem tudták megfizetni, az engedélyt sem kapták meg. Ezután a vármegyei hatóság róm. kath. istentiszteletet erőszakolt reájuk. Az ellenszegülőket bebörtönöztette. A plébánosok faluról-falura járva a gyermekeket igyekeztek a szülőktől elszedni. A felnőtt ifjakat katonaságba hurcolással fenyegették s megtörtónt, hogy ha valamelyik közülök a hat heti oktatásra jelentkezett, rögtön a katonakötelesek közzé iktattatott, majd befogatott. Br. Kalisch már 1793-ban feltárta ezen szomorú állapotot az uralkodó előtt, ki a vármegye erőszakoskodását őrjöngésnek nevezte s megigérte, hogy kancellárja által tüstént betiltatja ezt az eljárást. De bizony ez tartott tovább is, — 32 éven keresztül. Olykor-olykor megyei biztosok jelentek meg, máskor plébánosok, egyedül, vagy hajdúk kíséretében és a lakosságot félelem felkeltésével akarták a római egyházba visszavinni. így 1816-ban egy vegyes bizottság járt köztük, mely megrendelte, hogy a gyermekek, mivel törvény szerint róm. katholikusoknak tekintetnek, a plébánosnak kiadassanak. Már 1811-ben is odarendeltettek ugyan, de akkor megszöktek. Tehát most nagyobb vigyázat lesz reájuk. Majd 50 házaspárt, kiket evang. lelkész esketett össze, erővel a róm. kath. templomba vittek, hogy a plébános őket recopulálja. Az ellenszegülők börtönbe kerültek, a többiek pedig botrányos jelenetek között csakugyan tömegesen újra eskettettek. — Ápril 16-án kellett volna a gyermekeket a plébánosnak kiszolgáltatni, de akkorra minden gyermek eltűnt a faluból. Majd máj. 11-ón egy vármegyei esküdt a plébánossal és hajdúkkal újból megjelent Laázon, de csak négy gyermeket kaphattak, a többi az erdőségbe rejtetett el. Május 20-án éjnek idején támadtak a