Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

MÁSODIK RÉSZ. A XVIII. század történelme. - XVIII. Az iskola és irodalom

» Töltöttem el mellette — írja Bod az Athenasban — terhes papi hivatalban lelkemnek nagy és felette ki nem írható gyönyörűségével hat esztendőket, amelyekben csak hat szóból való megbántódásom sem volt, úgy hogy sokan mondanák azt, kik életemet, miben álljon, látták, hogy csak az angyalok élnek jobban az égben.« Hasonló lelkű nő volt gr. Teleki Lászlóné, Ráday Eszter, a nagy Ráday Pál leánya, Bod Péternek egy másik hű jótevője, akiről nagy hálával emlékezik meg. Érdekes alak Vargyasi Dániel Polixéna, Wesselényi Istvánné, aki nagyanyja, Petrőczy Kata Szidónia példáján föllelkesedve »ahelyett, hogy a guzsajat forgatta volna, pennát fogott« ós lefordította Pictet Benedek ethikáját.

1 Inczédi Józsefnek Gerhardt János kegyes elmélkedéseit köszöni irodalmunk.

2 Ráday Gedeon, aki atyjának, Pálnak nagy lelkét örökölte, megveti a póceli Ráday-könyvtár alapját s gyűjtő szenvedélye sok régi magyar és protestáns irodalmi emléket mentett meg az elkallódástól. Művelt, minden ízében modern ember, aki hisz nemzete ós egyháza jövőjében. Könyvekre fordította összes jövedelmét; Weingand pesti könyvárus, Kazinczy nevelőjének tudósítása szerint, Rádaytól magától annyit vett be, mint többi vásárlóitól együttvéve. Felesége, Szentpétery Katalin, Eszter huga, jóbarátai készséggel szegődtek munkatársul e nemes szenvedély mellé. Bod Péter is egész boldogan jár kezére; Ráday 100 forintot küld hozzá magyar könyvek szerzésére. »Sok magyar könyvek kellenének annyi pénzre! — sóhajt fel Bod. Csuda, hogy e tatár-égette, török hamvasztotta hazában csak ennyit is lehet találni«.

3 Akkor még nagy ritkaság volt a nyilvános könyvtár, magánkönyvtár is elvétve akadt. A gyűjtők elzárták gyüjteményöket. Ráday megnyitotta könyvtárát a nyomozó tudósok előtt, élő közkincscsó tette szorgalma gyümölcsét. Maga küldözgette a kiválóbb műveket a tudósoknak, hogy általuk nemzete életét, szellemét gazdagítsa. A magyar művelődés történetében Ráday Gedeon nem kisebb alak Széchenyi Ferencnél. 1 Pictet B. A keresztyén ethikának summás veleje. Latinból. Kolozsvárt 1752. 2 Liliomok völgye. Szeben 1745. öt kiadást ért. 3 Váczy J. Gróf Ráday Gedeon összes művei. Budapest, 1892. — Figyelő 1876.