Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.
ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - III.A reformáció terjedése, első terjesztői és pártfogói
mány szerint a főpapság az országnak egyik ós pedig elsó' rendjót az ország fegyveres véderejének egyik jelentékeny részét képezte; a nyugatról és keletről fenyegető veszélyre való tekintetből pedig úgy az alkotmánynak, mint a nemzet egységének s a haderőnek bolygatása egyaránt károsnak látszott. Az országot kelet felől elbontással fenyegető ár meggátlására a magyar nemzetnek egyesített ereje is elégtelennek látszott a húszas évek kezdetén. Több főúr segítséget hazánk, mint a nyugoti keresztyénség vódbástyája számára a török ellen a nyugoti keresztyénsógtől s első sorban annak fejétől, a pápai széktől remélt ós kért. Ily körülmények között érthető, hogy ha a magyar nemzetnek épen az a része, mely a nemzetnek ezer éven át legegészségesebb elemét, az ország alkotmányának s önállóságának, a nemzet szabadságának legmegbízhatóbb támaszát képezte, a köznemesség s ennek ez időben vezetője Werbőczy ellenséges állást foglal el a vallásjavítással szemben. Ki sejtette volna még akkor, hogy éppen a reformáció önt új vért, az idéz elő új vérkeringést a nemzet testében; az övedzi fel a nemzetet oly új fegyverekkel, — a protestantizmus által alapított alsóbb és felsőbb iskolák padjaiban, a könyvnyomtató műhelyekben kovácsolt fegyverekkel — melyekkel a nemzet életét az új viszonyok között megvédelmezheti; hogy éppen a XVI-ik század egyik reformátora által fakasztott forrásból buzog elő hazánkban az a vallás, mely kiválóan magyar vallás nevet érdemelt ? Ki hitte volna akkor, hogy akik a lelki szabadság lobogója köré csoportosulnak, azok a nemzet szabadságának is tántoríthatlan bajnokaivá válnak? Egyelőre a magyar nemzeti párt ellenségként tekintette a vallásjavítást és szenvedélyes ellenségként lépett fel vele szemben. A vezérszerepet e téren is Werbőczy vitte. Luthernek mindjárt az első reformátori művei felébresztették figyelmét, de egyszersmind ellenszenvét is. Midőn Ambrus dömós szerzetesnek Luther ellen epés nyelven írt s Bécsben kiadott munkája elfogyott, Werbőczy azt saját költségén 1521 márciusban újból kinyomatta j 1 az e kiadáshoz írt s II. Lajoshoz intézett ajánló levelében a többek közt így szól: »Ezt a becses könyvet elküldöm Felségednek, főleg azért, hogy legyen rá gondja Felségednek, mint derék királyhoz illik, hogy országod a lutheri ragály által meg ne rontassók. Felségednek teljes erővel azon kell lennie, hogy ezen felettébb kegyet1 A könyv címe : Fratris Ambrosii Cath. Apológia pro Catholicae fidei ac doctrinae, adversus impia ac valde pestifera Martini Lutheri dogmata.
